2004. augusztus 12. 17:05

A coach nem oldja meg a vezetők problémáit, de segít megtalálni a megoldást az első kis lépésekhez. Ahogy Tukora Gábor, a Magyar Coach Társaság elnöke ars poeticáját idézi: valamely cselekvést megtanulni csak úgy lehet, ha megcselekedjük.

Annyi minden újdonság jött be csak az utolsó 10 évben Magyarországra, ami világmegváltó hasznossággal kecsegtették a vezetőket: menedzsment modellek, NLP, stb. Hogyan látod, a coachingnak is hasonló lesz a sorsa?

Már most is megtapasztaltuk, hogy a vezetők nem feltétlen akarnak coachcsá válni, és ezt helyesnek tartom. A vezetők jelentős kihívások esetén kérhetik coach segítségét ez elegendő is. Vannak a coachingnak elemei, célok megfogalmazása, megoldás orientált kommunikáció, jövőorientáltság, amit érdemes megtanulnia egy vezetőnek. Ezekkel hasznosan tudja kiegészíteni vezetői arzenálját. De ettől még nem kell coachcsá válnia. Ha a most induló coaching hullám után ennyi megmarad a vezetői kultúrában, már megérte az energia befektetést.

Szétválasztható-e a coaching felfogása szerint a magánélet és a szakmai-, munkahelyi lét?

Ha a klienseimre gondolsz, akkor fontos tudni, hogy az emberrel foglalkozunk, akkor is, ha jól megfogalmazható, hogy melyik szerepében vannak problémái.
Ha a személyes életemre gondolsz, akkor azt kell mondanom, hogy nem is értem a kérdést. Otthon nem coach vagyok, hanem apja a három lányomnak, férje a feleségemnek, stb. Persze a megoldás orientált gondolkodás nem törlődik ki az ember fejéből akkor sem ha a családjával van. De ezekre nem nagyon figyelek. Igyekszem minden szerepemben én lenni.