4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Magyarország növekedési lehetőségeinek és növekedési kilátásainak egyik legfontosabb meghatározó tényezője az EU-ból hazánkra szakadó irgalmatlan pénzmennyiség, ám mégis, ezt sokan nem nagyon veszik figyelembe, sőt a legtöbben nincsenek is tudatában annak, hogy mekkora összegekről van szó, s ezeknek milyen hatásai vannak.

2010-ben az MNB adatai szerint 3,3; 2011-ben 3,7; 2012-ben 3,8 MILLIÁRD EURÓ volt a NETTÓ módon ránk borított pénz. Mivel Magyarország GDP-je cca. 100 milliárd euró, ez azt jelenti, hogy évente betolnak hozzánk a GDP  3,5-4%-nak megfelelő összeget.

//www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mnbhu_statkozlemeny/mnbhu_fizetesi_merleg/SK_FIZM_2013_Q2.pdf

Ennek egy része sima pénzosztás, például közel 400 milliárd forintot földalapú támogatásként szétosztanak, amelyet az ezt kapó földművelők szimplán eltesznek (természetesen adó ez után sincs, az amúgy sem jellemző a mezőgazdaságban), majd beruházzák, megtakarítják, elköltik, azt csinálnak vele amit akarnak. Ennek hatására ma Magyarországon az egyik legkiszámíthatóbban nyereséges  ágazat a külterjes növénytermesztés. A hektáronként megkapott 70 000 forint szinte garantálja, hogy hacsak a teljes növénytermés el nem pusztul, akkor egy normális üzemmérettel rendelkező (és többféle növényt termesztő) farmon szinte lehetetlen veszteséggel gazdálkodni (//www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/utaljak-a-teruletalapu-tamogatas-eloleget-414016). Ha pedig olyan, viszonylag jó termésárak vannak mint az elmúlt pár évben, akkor ez valóságos aranybánya.

Emellett számtalan infrastrukturális beruházás, vállalati gépbeszerzés, modernizálás, felújítás zajlik EU-s pénzekből. A végeredmény mindenképpen az, hogy Magyarországra bejön évente közel 4 milliárd euró, s ennek egy jelentős része itthon válik megtakarítássá, hazai munkaerőt fizetnek belőle, hazai termékeket vesznek (habár természetesen van egy jelentős importhányad is).

Enélkül a segély nélkül Magyarország valószínűleg évek óta, de legalább 2008-tól mélyrecesszióban fetrengene, és könnyen lehet, hogy ez akár szélsőséges politikai eseményekhez is vezetett volna - ilyen súlyos gazdasági depressziókban ez meglehetősen rendszerűen bekövetkezik. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a ránkszakadó mennyei manna nélkül itt már polgárháborús állapotok lennének. Lehet nem szeretni az Európai Úniót, de aki ki akar lépni az sültbolond. Őszintén nem is értem, hogy a fejlett nyugati országok minek tolják rá a keleti régióra ezt az irgalmatlan pénzt - persze valószínűleg ennyit megér nekik, hogy itt a végeken is viszonylagos nyugalom legyen, és ne balkanizálódjunk el teljesen.

A fenti pénzeső az oka, hogy véleményem szerint a számos tekintetben hátráltató struktúra (oktatás, igazságszolgáltatás, jogrend, kiszámíthatatlanság, stb) ellenére is tud Magyarország  nőni a következő időszakban évente 2-3%-ot (ha nem lenne az EU-s pénz, akkor a növekedési potenciálunk nagyjából NULLA lenne). A növekedés pedig valószínűleg szükségtelenné teszi a (gazdaság)politikai hebrencskedést, így valóban kiszámíthatóbb időszak következhet, bárki is nyerje a 2014-es választásokat.

Még két fontos vetülete van az euróbeáramlásnak. Mivel a bejövő pénzek közvetlenül az MNB-ben landolnak, aki ezt forintra váltja át (forintot nyomtat, az eurót pedig behelyezi a tartalékba, és gyakorlatilag ez az euró szolgál a kibocsátott forint fedezetéül), így az MNB devizatartaléka éves 4 milliárd euróval nő. Mivel már amúgy is kicsit nagynak tűnik a tartalék, így lesz arra módja az MNB-nek, hogy akár az állami akár a magánadósságok forintosításában, s így a külföldtől való függőség csökkentésében, segítsen. Nagyon egyszerűen: az MNB minden évben "elkölthet" 4 milliárd eurót anélkül hogy csökkenne a devizatartaléka, mert ennyi úgyis mindig bejön.

Még egy fontos vetület: a hazai megtakarításokat jelentősen megdobja a 4 milliárd euró átváltásából származó több, mint 1000 milliárd forint. Mivel a közvetlen támogatások egy jelentős része valószínűleg megtakarítássá válik, így szinte az is kijelenthető, hogy az évente bejövő pénzekből 200-300-400 milliárd bankbetétbe, állampapírba kerül, így a nagy állami sikertörténet, a lakossági állampapírállomány felfutása mögött is részben ez áll:

Rekordarányban a lakosságé a magyar állam adóssága

Az EU beutalja az eurót, az MNB leváltja forintra, a forintot kiosztják a gazdáknak, akik (az elmúlt években nyereséggel gazdálkodván) azt megtakarítják, és vesznek belőle magyar állampapírt (meg persze traktort, újabb földet, stb. is). Az EU-segély nélkül itt igen gyorsan kitörne a forradalom, a kombájnok ellepnék a fővárost, és recesszióba esne a gazdaság...

***

Persze az se lenne nagy baj ha megpróbálnánk tenni azért hogy ne nulla legyen a növekedési potenciálunk (meg sokminden más is). Ehhez kedvcsinálónak:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!