2005 óta tavaly először csökkent 60 százalék alá azok aránya Magyarországon, akiknek gondot jelent egy egyhetes nyaralás finanszírozása. A 2013-as 66,6 százalékhoz képest a tavalyi 59,8 százalék igen jelentős csökkenés, amely – lévén ez az egyik almutató - hozzájárult ahhoz, hogy a depriváltak (azok, akik bizonyos alapvető javaktól való megfosztottságban élnek) aránya 26,8-ról 23,9 százalékra csökkenjen.
Mivel az Eurostat adatsora még messze nem tartalmazza az összes európai országot, nem jelenthetjük ki, hogy Magyarország abszolút sereghajtó, azonban a visegrádi országok számait már ismerjük, illetve a sok tekintetben legrosszabb helyzetben lévő Bulgáriáról is vannak adatok.
Az elmúlt 9 év változásait elnézve látható, hogy Lengyelország és Szlovákia lassan, de biztosan faragta le a szegénységnek ezt a „megnyilvánulását”, Bulgária az elmúlt két évben, hazánk pedig tavaly tudott nagyot javítani az arányon. Csehország némi hektikussággal, de lényegében szinten maradt, bár tény, hogy náluk a legalacsonyabb ez az arány.
Ne gondoljuk azonban, hogy ez a probléma csak a szegényebb országokat érinti. Olaszországban például az emberek felénél, Nagy-Britanniában harmadánál merül fel nehézségként egy egyhetes nyaralás kigazdálkodása, bár tény, hogy tőlünk nyugatabbra a szegénység is mást jelent.
Hogy Magyarországon mi okozhatta a tetemes javulást 2014-ben, abban nyilván szerepe van a SZÉP-kártya népszerűségének. A belföldi turizmus fellendülése is vitathatatlan, bár a két statisztikának csak érintőlegesen van köze egymáshoz, hiszen az, hogy a 4 és 5 csillagos szállodák miként teljesítenek, annak igen kevés köze van a szegénység alakulásához.
Szász Péter
mfor.hu
