A Költségvetési Bizottság mai ülésén elvileg a január 29-ére összehívott rendkívüli parlamenti ülés előkészítése lett volna, ám illetékes politikusok és megfelelő számok hiányában erről nem tudtak érdemi vitát folytatni a képviselők. Veres János pénzügyminiszter ugyanis maga helyett Kovács Álmos szakállamtitkárt küldte, aki nem tudott válaszolni politikai kérdésekre. Viszont megjelent Simor András jegybankelnök, aki készségesen válaszolt a monetáris politikát firtató kérdésekre.
Vita egyrészt a körül alakult ki az így magukra maradt képviselők között, hogy összeomlott, vagy nem a költségvetés? A bizottság Fideszes elnöke, Varga Mihály szerint alig néhány hét után újra kell számolni a büdzsét, ami nonszensz, és a kormány hibája, hiszen decemberben is nyilvánvaló volt, hogy nem tarthatóak a makrogazdasági előfeltételek. Varga ezzel kapcsolatban a válság kifejezést használta, amit szocialista részről helytelenítettek. Horn Gábor (SZDSZ) elismerte, hogy decemberben a pártja megszavazta költségvetési törvényt, mert úgy vélte, hogy még mindig egy rossz megszavazott büdzsé, mintha semmilyen se lenne. Viszont azt elismerte, hogy december 15 óta eltelt időszakban összeomlott a büdzsé. Kovács Tibor MSZP-és képviselő szerint szó sincs összeomlásról, mert az lenne, ha nem tudnák a béreket és a nyugdíjakat kifizetni.
A kormányzat a napokban fogja elkészíteni az új gazdasági prognózisát, melyet a külső környezetben végbement változások is indokolnak, jelentette ki beszédében Kovács Álmos, pénzügyminisztériumi szakállamtitkár. Így az új számokról és az új makropályáról nem tudott felvilágosítást adni, ami miatt többen értelmetlennek minősítették a bizottság ülését. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy akkor kell Magyarországon új költségvetést készíteni, ha a bevételek két százalékkal elmaradnak az előirányzattól, az idei költségvetésben ez az összeg 250 milliárd forint, s ma nem látszik ekkora bevétel elmaradás esélye. A szakállamtitkár szerint ma a költségvetésben 125 milliárd forint tartalék van, ami a GDP 0,5 százalékával egyenlő.
Horn Gábor még az is megjegyezte, hogy a január 29-i ülés is számok ismerete nélkül folyik le, akkor arra sincs semmi szükség. Ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottsága szerdai ülésén olyan javaslatot fogadott el, hogy a kormány készítsen írásbeli előterjesztést a január 29-i parlamenti rendkívüli ülésnapra. A javaslat szerint az előterjesztésnek be kell mutatnia az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, a költségvetés elfogadása óta tapasztalt változásokat, illetve azt, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett az elmúlt időszakban.
Mindenesetre az kiderült, hogy az új prognózis jelentősen el fog térni a decemberben elfogadottól. Akkor ugyanis 0,9 százalékos GDP csökkenéssel számoltak, ami mára a romló nemzetközi körülmények miatt idejemúlt. Simor András se tudott új számokkal szolgálni, hiszen az MNB-ben is most folyik a munka, és még nincs végeredménye. Annyit ugyanakkor elárult, hogy a kormányfő által jelzett 2,5 százaléknál nagyobb lehet a visszaesés.
Simor András a kamatpálya és a forint árfolyamát firtató kérdésekre is válaszolt. Szerinte a recesszió egy jóval alacsonyabb kamatszintet igényelne, ám az ország pénzügyi stabilitása ezt nem engedi. A továbbiakban az elnök kifejtette, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ennek ellenére figyel a forint árfolyamának alakulására, elsősorban amiatt, hogy az országban fennmaradjon a pénzügyi stabilitás - hangsúlyozta az MNB elnöke. Magyarországon ugyanis a lakosságnak jóval nagyobb a devizában felhalmozott hitelállománya, mint a környékbeli országok állampolgárainak. Simor András közölte: azért is fontos az óvatos kamatpolitika a jegybank részéről, mert jelenleg a külföldi befektetők Magyarországot nem az uniós országokkal, hanem olyan államokkal sorolják egy csoportba, mint Mexikó, Brazília és a Fülöp-szigetek.
Harmadik vitapont a bizottság ülésén a költségvetési hiány, illetve a tizenharmadik havi bérek kompenzáló kfizetésekről alakult ki. SZDSZ részéről ezt hibának tartották, másrészt nem tudták megmondani, hogy a kormány ezt a 120 milliárd forintos összeget honnan csoportosította át, amellyel állítólag kompenzálták a közalkalmazottakat. Kovács Álmos sem adott erre vonatkozólag felvilágosítást. Azt ugyanakkor az államtitkár elmondta, hogy bár a közszférában idén hét százalékos nominálbér csökkentésre kerül sor, miközben a közszféra tagjai a 13. havi bér helyett 180 ezer forintig kompenzációt kapnak.
Herényi Károly (MDF) úgy látja, újabb nemzeti cirkusz körvonalazódik január 29-re. A pénzügyminiszter nemrég azt nyilatkozta, érvelt az MDF-es politikus, hogy a rendkívüli parlamenti ülésnapon egyetlen konkrét számot sem fognak ismertetni. "Akkor meg minek a cécó?" - tette fel a kérdést Herényi.
Hasonló nyilatkozatot tett Kóka János is, aki azt hangsúlyozta, "olyan papírt szeretnénk látni a parlament előtt, amely számokat és intézkedési javaslatokat tartalmaz". Szerint ha nem így történik, hiába ül össze az Országgyűlés, csak a "biodíszlet" lesz gazdagabb, valódi megoldásra nem juthatnak.
VMI
