Az elmúlt hetekben Románia és Szerbia mellett hazánkban is előfordult, hogy nem sikerült a kitűzött mennyiséget értékesíteni államkötvényekből. Igaz, a későbbi kibocsátások során sikerült pótolni a hiányt, de a sikertelen aukciók jól jelzik, hogy jelenleg versenyezni kell a befektetők kegyeiért, nem lehet automatikusan azzal számolni, hogy majd a piacról tudjuk finanszírozni a költségvetés hiányát. Ezzel hazánk mellett más régiós országok is így vannak, többek között a románok és a szerbek a vetélytársaink a forrásokért.
Egyelőre csak kisebb fennakadások a kötvénypiacon
Szerbia a június eleje óta meghirdetett 25 állampapír-aukcióból hat esetben nem tudott elegendő keresletet felmutatni, ezért az eredetileg tervezettnél kevesebb kötvényt bocsátottak ki. Románia pedig a júliusban bejelentett megszorítóintézkedések óta négy alkalommal egyáltalán nem tudott kilépni a piacra, további tíz esetben pedig az eredetileg tervezettnél kevesebb kötvényt adtak el.
A magyar államkötvényekkel egyelőre látszólag nincs gond, bár a múlt héten velünk is előfordult, hogy egy 50 milliárd forintos kibocsátásból csak 35 milliárd lett végül. Igény akkor is lett volna a magyar állampapírok iránt, azonban az ÁKK nem akart bevállalni 6 százalékos kamatot, ezért adott el kevesebbet. A hiányt azóta részben sikerült pótolni, hiszen most kedden 10 milliárddal a cél felett sikerült értékesíteni a piacon.
Egy-egy aukció alakulásából nem lehet és nem is szabad messzemenő következtetéseket levonni, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egyébként nem a kereslet, hanem a hozamok miatt csökkentette a meghirdetetthez képest az eladásokat a csütörtöki 12 hónapos diszkontjegy aukción, mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a múlt csütörtöki kudarc után.
"A társág három szóban forgó országa összesen 43 milliárd eurós segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Közülük Magyarország az Európai Unió legeladósodottabb országa, Románia a legszegényebb a közösségen belül, Szerbia pedig nem is EU-tag" - olvasható a Bloomberg cikkében.
"A három vizsgált ország szemlátomást hasonló makrogazdasági problémákkal küszködik, emiatt volt szükségük az IMF védőernyőjére" - mondta a lap kérdésére Elisabeth Gruie, a BNP Paribas feltörekvő piaci elemzője. A szakember szerint azért érdemes kiemelni ezt a három országot, mert nekik a legmagasabb a refinanszírozási igényük a régióban, ráadásul több helyen politikai problémákkal is szembe kell néznie a kormánynak.
Eljátsszuk a bizalmat?
A Royal Bank of Scotland elemzője szerint a hozamok emelkedését az okozza, hogy a külföldi befektetők gyorsan elvesztik bizalmukat a kérdéses három ország iránt. Timothy Ash szerint hazánk bizonyos szempontból sokkal rosszabb helyzetben van, mint Románia és Szerbia, hiszen a problémák mélyebben gyökereznek. Példaként említette az állami szektor komoly terheit, illetve a nagy külső adósságállományt.
A Bloomberg adatai szerint Szerbiában július eleje óta 10,3 százalékról 10,7 százalékra emelkedtek a rövidtávú hozamok, a románoknak lassan a 7 százalékos hozammal kell barátkozniuk, míg hazánkban 5,38 százalékról keddre 5,53 százalékra nőtt a három hónapos hozam. Összehasonlítva Csehországban például az elmúlt egy hónapban 0,84 százalékról 0,82 százalékra csökkentek a rövid hozamok, míg a lengyelek esetében 4,659 százalékról 4,67 százalékra mérséklődött.
Az elemzők szerint hazánk helyzete annyiban különbözik a másik két országétól, hogy a román és a szerb kormány új megállapodásra törekszik az IMF-fel, míg nálunk egyértelmű az Orbán-kormány álláspontja, hogy nem akarnak új szerződést.
"A befektetők továbbra is idegesek Magyarországgal kapcsolatban, a kormánynak pedig a korábbi félreérthető kommunikáció után kezelnie kell hitelvesztését" - nyilatkozta a Bloomberg kérdésére a londoni székhelyű Exotix feltörekvő piaci elemzője.
Ráadásul ha mindez még nem lenne elég: a vizsgált három ország az esetleges további recesszió rémével is szembe kell, hogy nézzen, hiszen a kiadáscsökkentések, a köztisztviselői bérek és a nyugdíjak befagyasztása mind ezt erősíti. Ash szerint az új recesszió réme az összes feltörekvő piacot sújtja, de különösen a gyenge fundamentumokkal rendelkező országokat.
mfor.hu
