Mennyiben másabb a hazai sörfogyasztás kultúrája a külföldi országokhoz viszonyítva?
Mivel SABMiller leánycég vagyunk, ezért nekünk van bizonyos merítési alapunk. Vannak olyan országok, mint például Csehország és Szlovákia, ahol tényleg olyan szinten van a sörkultúra, hogy az emberek úgy viszonyulnak a sörhöz, hogy ha sör, akkor csapolt, mert tudják, hogy ez a legjobb és ehhez kapcsolódóan meg is vannak az egyes rituálék. Ezzel szemben Magyarországon, vagy a mediterrán országokban már vegyül a sör- illetve a borkultúra.
Mi jellemezte hazánkat söripari szempontból a válságot követő években?
A válság a söriparban valamikor a 2006-os év környékén kezdődött el, tehát már jóval korábban, mint a világgazdasági válság. Ez valahol azzal függ össze, hogy akkortól kezdve csökkent a jövedelem kiáramlás: kevesebb lett a jövedelem, kevesebbet költöttek az emberek. Mi változott ekkor? Azt látjuk, hogy első körben a legnagyobb ütést a vendéglátóipari szektor, a sörözők kapták, és náluk az első években nagyon nagy visszaesés volt. Ekkor a kiskereskedelem még tudta tartani magát, de valamikor 2009-ben az is elkezdett borulni, de nem egyenletesen, hiszen nagyon nagy átáramlás van a szervezett kereskedelem irányába a kis független üzletekből, vagy a kis városi szupermarketekből.
A márkák vonatkozásában folyamatosan csökken a tradicionális nagy magyar márkák (Arany Ászok, Borsodi, Soproni) részaránya. Ugyanakkor kialakult egy kevésbé igényes sörréteg valahol ezek alatt, ami jóval olcsóbban érhető el, és nagyon sok ember váltott lefelé a válság hatására. Tehát az első reakció ilyenkor, hogy még továbbra is szeretném meginni a sört, nincs már annyi pénzem, és valamilyen kompromisszumot kötök - bár nagyon sokan tudják, hogy ez már nem ugyanaz a sör, de mégis így döntenek.
Az idei szezon azonban pozitív változást hozott. Minek köszönhető ez a fordulat - természetesen a hónapokon át tartó promóció mellett?
Az elmúlt 4 évben tapasztalt 5-8 százalékos visszaesés ebben a szezonban átváltott egy 7 százalékos növekedésbe, ami négy dolognak az eredője. Az egyik, amit nem tudunk befolyásolni, az időjárás. A söriparban dolgozók nagyon jól tudják, hogy egy jó idő és egy rossz idő között akár heti szinten 10 százalékos különbség is lehet a forgalomban. A másik nagy tényező, és ezt látjuk a vendéglátóiparban is, hogy megfordult a trend, főleg a csapolt sörnek köszönhetően, amiben nagy szerepe volt az Aranypénteknek is. A harmadik, és itt versenytársainkról is meg kell emlékezni, az ízesített sörök kategóriájának felfutása. A negyedik pedig az a tény, hogy nem nőtt az idei évben a sört érintő adóteher, ezáltal a gyártók nem kényszerültek áremelésre. A sör ára változatlan maradt, és ez is hozzájárult a kategória megfizethetőségéhez. Ennek a négynek az eredője, hogy most fordult a korábbi trend, és valahol ez a négy, vagy egy újdonság lehet az, ami fenn tudja majd tartani ezt a növekedést. Jobb időre, mint idén nem számíthatunk. Az már tény, hogy emelkedni fognak az adóterhek, és így tényleg a söriparnak kell újra kitennie magáért, hogy ezt a növekedést fenn tudja tartani.
Az Aranypénteknek is köszönhetően fordult a trend, és újra fogyasztani kezdtek az emberek. Az idei év lehet a pozitív fordulat első lépcsője?
Az idei év abból a szempontból csalóka, hogy elég nehéz felmérni ennek a jó nyárnak a hatását. Ha ezt kivesszük, úgy tűnik, hogy valahol már a végén vagyunk a csökkenésnek, de nem merem azt mondani, hogy ennek tényleg vége. Sörgyárként mi évről évre ebben gondolkodunk, hogy megfordítsuk a trendet, és ha jövőre is sikerül megcsinálnia a söriparnak azt, amit idén, akkor kimondhatjuk, hogy túl vagyunk a mélyponton.
Akárhogy is nézzük, a söriparra nem lesz pozitív hatással. Az ágazatra az jellemző, hogy viszonylag kis marzzsal dolgoznak maguk a gyártók, emiatt ott van az a kényszer, hogy ha adóemelés van, akkor tovább kell hárítani a kereskedőkre és vevőkre, a fogyasztókra. A sör ráadásul eléggé árérzékeny termék, tehát ha fölmegy az ára automatikusan csökken a fogyasztás.
Év végén egyébként érdemes lesz majd számításokat végezni, hiszen valószínű, hogy összességében az állam jól járt azzal, hogy idén nem volt adóemelés: több sör fogyott és egységre vetítve változatlan adót begyűjtve több bevétel lehet a végén. Mi is nagyon kíváncsian várjuk a következő évet, mert eddig, amikor adóemelés volt, a sörfogyasztás leesett, az össz adóbevétel a végén pedig hiányzott. Hosszú távon egy egészséges egyensúlyt kell majd megtalálni, hogy tudjon növekedni a sörfogyasztás, és az adóbevétel is nőjön.
A törvénytervezet a házi sörfőzés adómentessé válását is tartalmazza 1000 literes mennyiségig. Bár inkább a vidék és kisebb települések életére lehet ez hatással, a piacon okozhat-e bármilyen változást ez az elképzelés?
Ez az, amit nehéz felmérni, hiszen a megfelelő felszereléssel készült házi sör nagyon más, mint egy ipari technológiai körülmények között, hosszú eltarthatósággal készült ital. Lehet, hogy a kisebb településeken érezhető majd ennek a hatása, de összességében nem gondoljuk azt, hogy ez a mi életünkre nagy befolyással lenne.
A cég stratégiáját, kommunikációját befolyásolhatja?
Alapvetően nem. A sörözés élménye és a sörkultúra ugyanis nem csak arról szól, hogy egy pohár sört megiszok, hanem leülök a barátaimmal beszélgetni egy korsó sör mellé, és akárhogy nézzük, erre még mindig a vendéglátóhelyek a legalkalmasabbak – erre kell építeni a jövőbeli programjainkat.
Jövőre futball Európa Bajnokság és Olimpia. Ez jó lehetőséget kínál majd a fogyasztás növelésére, esetleg speciális promóciókra. Élni fognak vele?
Európa Bajnokság, vagy Világbajnokság előtt a sörgyártók mindig megkapják a kérdést, hogy mennyiben hat az esemény a fogyasztásra. A helyzet az, hogy a rendező országokban tényleg hatalmasat nő a fogyasztás, ezt láttuk most mi is a dél-afrikai vb-n az anyacégünknél. Magyarországon viszont nem nagyon nőtt meg ezáltal a fogyasztás. A jövő évi aktivitási terveinken most dolgozunk, és elképzelhető, hogy lesz olyan elem, ami ehhez kapcsolódik, de még mindez oly messze van, hogy még a kollégáim se tudják.
Székely Sarolta
mfor.hu
