A közvélemény-kutatás összegzése szerint a megkérdezettek ugyanakkor nagymértékben megosztottak a közszférában dolgozók 13. havi illetékének megvonásával és az őket érintő bérbefagyasztással kapcsolatban.
A válaszadók kétharmada hallott olyan, a lakosságot közvetlenül érintő kormányzati intézkedéstervről, amely a válság negatív hatásait igyekszik mérsékelni. Konkrét intézkedést valamivel több mint 40 százalékuk tudott megnevezni. Legtöbben a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos lépéseket említették. A megkérdezettek 21 százaléka szerint csökkentenék, 14 százaléka szerint eltörölnék azt. Viszonylag sokan (18 százalék) említették emellett a közszolgálati dolgozók 13. havi fizetésének eltörlését, míg minden más intézkedéstervet legfeljebb 6 százalék említett.
Öt intézkedést egyenként is értékeltek a válaszadók. Három esetben a nagy többség egyetértett a tervezettel: 90 százalékuk helyeselte az állami vállalatok vezetőinek járó jövedelem csökkentését, 77 százalékuk a közszolgálati dolgozók jutalmának maximálását legfeljebb kéthavi illetményben. A megkérdezettek 68 százaléka értett egyet a 13. havi nyugdíj 80.000 forintban történő maximálásával. A másik két intézkedést - a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének elvonása, valamint a közszférában dolgozók béremelésének elhalasztása - egyformán 46-46 százalékos támogatta, illetve utasította el.
A közszférában dolgozók döntő többsége ellenezte a 13. havi fizetés elvonását (81 százalék) és a fizetésemelés elhalasztását (83 százalék). Ugyanakkor a közszférát érintő másik két javaslat közül az állami vállalatok vezetőinek jövedelemcsökkentésével a közszféra dolgozóinak 86 százaléka is egyetértett, és a jutalmak maximálását is csaknem 70 százalékuk támogatta.
A másik érintett csoport tagjai, a nyugdíjasok ugyanakkor nem tiltakoznak az átlagosnál nagyobb arányban a 13. havi nyugdíj összegének maximálása ellen - mintegy kétharmaduk inkább helyesli a döntést. A kutatók szerint ez két okra vezethető vissza: egyfelől - a többséghez hasonlóan - a nyugdíjasok is átérzik a pénzügyi-gazdasági válság súlyosságát, másrészt, hogy ez az intézkedés a nyugdíjasoknak csak egy kisebb részét érinti.
A Fidesz szavazói általában kisebb mértékben támogatják az egyes intézkedéseket, mint az MSZP-t választók - kivétel ez alól az állami vállalatok vezetőinek jövedelemcsökkentése. Ugyanakkor az ötből csak két esetben voltak többségben az ellenzők a Fidesz-táboron belül: a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének megvonása, valamint ugyanennek a körnek a fizetésemelés-elhalasztása ügyében.
A felmérés készítői Magyarország hitelfelvételével kapcsolatban is tettek fel kérdéseket. A megkérdezettek 92 százaléka hallott arról, hogy az ország összesen 25 milliárd dollár értékű hitelkeretet kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól. Bár erősen megoszlanak a vélemények, mégis valamivel többen vannak, akik szerint a hitelmegállapodás káros az ország számára, mert növeli Magyarország pénzügyi kiszolgáltatottságát (43 százalék). Kevesebben vannak azok, akik szerint a megállapodás hasznos az ország számára, mert biztosítja Magyarország pénzügyi stabilitását (35 százalék). Egyik nézettel sem értett egyet a megkérdezettek 13 százaléka.
Az MSZP szavazói hasonló arányban gondolták hasznosnak a hitelfelvételt (64 százalék), mint amilyen arányban a fideszes károsnak (61 százalék). A pártválasztásukban bizonytalanok körében egyértelműen népszerűbb volt az az álláspont, mely szerint az IMF-megállapodás inkább kedvezőtlen az ország szempontjából. A megkérdezettek döntő többsége (82 százalék) egyetértett az ellenzéknek azzal a javaslatával, hogy a parlament felügyelhesse, miként költi el a kormány a nemzetközi hitelkeretet. Ezzel a felvetéssel nem csak a Fidesz szavazóinak több mint 90 százaléka, hanem az MSZP-szavazók több mint 70 százaléka is egyetértett - olvasható a vizsgálat összegzésében.
A Századvég és a Forsense 2008. november 10. és 19. között ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek. A minta összetétele a legfontosabb tényezők szerint megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
