A tudásmenedzsment elsődleges célja, hogy a hallgatag tudást felszínre hozza olyan formában, hogy mások számára is hasznosítható legyen. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek hajlandók legyenek megosztani tudásukat, ne érezzék úgy, hogy a tudás hatalom. Ezt segíthetik a közös célok és az ebből fakadó együttműködés légköre, vagyis a támogató szervezeti kultúra, ezen belül is a bizalom és a kommunikáció. Az emberek akkor dolgoznak leghatékonyabban együtt, ha bíznak egymásban. Ahol az emberek nem működnek együtt, ahol ellenséges a légkör, ott elpocsékolt pénz és idő tudásmenedzsmenttel foglalkozni. Ezt erősítik meg a KPMG egyik fórumán elhangzottak is: "nemzetközi tapasztalatok szerint egy tudásmenedzsment jellegű beavatkozás sikere 20-30%-ban infrastruktúra, 70-80%-ban szervezeti kultúra és vezetői stílus függvénye".
Felhasznált irodalom
Ármos-Barabásné-Baráth-Dúsné-Ferenczy-Gabrielné-Harnos-Ittzés-Perczelné-Szabóné-Szelényi-Ugrósdy: Biometriai módszerek és alkalmazásaik MINITAB programcsomaggal, Gödöllő 1993.
Boda György: Tudásmenedzsment Magyarországon, megjelent: Sveiby, Karl Erik: Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás, KJK. 2001.
Bőgel György: Tudásmenedzsment – a láthatatlan hatalom, megjelent: Magyar Távközlés, 1999. szeptember
Davenport, T. H. - Prusak, L.: Tudásmenedzsment, Kossuth 2001.
Szelényi László: Többváltozós ökonometriai módszerek, Gödöllő 2001.
Szelényi László: 2002. első félévben tartott előadásain készített jegyzeteim, Szent István Egyetem, Gödöllő
A szerző Fevita Oktatási, Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Budapest és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya oktatója
A tudásmenedzsment (TM) jelenléte a magyarországi vállalatoknál
A világ a múlt század utolsó harmadától - a személyi számítógépek megjelenésétől - igen látványos átalakuláson megy keresztül, hátrahagyva a korábbi vezető gazdasági ágazatokat, hogy átadják helyüket az újaknak. Ezt a korszakot Daniel Bell amerikai szociológus nyomán gyakran posztindusztriális korszaknak hívjuk. Ebben az új időszakban a gazdaság legfontosabb hajtóerejévé a tudás vált, az anyagi javak mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a szellemi termékek. Ha pedig a tudás ennyire fontos számunkra, elkerülhetetlen annak menedzselése.
