Magyarországon szinte sosem volt megbízható adat arról, hogy pontosan hány műhibaper indult, vagy zárult le – akár peren kívüli egyezséggel –, de a zárszámadásban látható költségnövekedésből arra lehet következtetni, hogy az állami kórházakban évről évre nő a perek száma.
Szakértők szerint az elmúlt években megjelentek a milliárdos nagyságrendű kártérítések is, mégpedig a magánegészségügyi szolgáltatók elterjedése miatt – de értelemszerűen ezeket pláne nem tartalmazza a zárszámadás. Mindössze arról van információ, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) irányítása alá tartozó kórházak mennyit költöttek tavaly kártérítési peres és nem peres ügyek miatt.
Mint írják: a kártérítési tárgyú peres ügyekben az OKFŐ megvizsgálta az intézmények igényeit és azokat a pereket találta támogathatónak, ahol már jogerős ítélet született és a per összegszerűsége, továbbá az intézmény likviditási helyzete indokolta a támogatás odaítélését. A 2024. évi eredeti előirányzat 1 milliárd 66,6 millió forint volt, amelyet később megemeltek 677,6 millió forinttal – így jött ki összesen az 1 milliárd 744,2 millió forintos kiadás.
S mivel 2023-ban az egészségügyi kártérítésekre 814,7 millió forintot kellett költenie az államnak, ami 114 százalékos növekedés, kijelenthető, hogy több mint duplájára duzzadt a peres és peren kívüli kártérítésekre szánt összeg tavaly.
Fotó: MTI
Az 1744,2 millió forintos költségvetésből csak a kórházak ellen indított kártérítési ügyletek miatt 592,3 millió forint ment el. Ez az összeg – utólagos kompenzációs támogatásként – a következőképpen oszlott meg az intézmények között (csökkenő sorrendben):
A kórházaknak kifizetett támogatásokon túl további költséget jelentett az OKFŐ-nek utalt 721,3 millió forint, amit úgynevezett lebonyolítói megállapodás keretében kapott meg az intézmény, méghozzá 20 millió forint lebonyolítói díjjal – de azt nem részletezik a zárszámadásban, ez pontosan mit takar.
Ezenkívül a Kincstári Előrejelzés (ami a Magyar Államkincstár által kibocsátott állampapírok kamatának és egyéb kondícióinak előrejelzését jelenti) miatti befizetési kötelezettségre 39 millió forint jutott, míg a Központi Maradványalapba (KMA) 85,3 millió forint ment.
A zárszámadás szerint az elkölthető összegből 2024-ben 12,5 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány keletkezett.
Az agykárosodásért fizetnek a legtöbbet
A zárszámadás nem tér ki arra, hogy milyen orvosi műhibaperekről volt szó az egyes intézményekben, de Varga-Orvos Zoltán egészségügyi szakjogász saját gyűjtése alapján ennyibe kerülnek a kártérítési rekordösszegek a bíróságok gyakorlatában.
A szakember tavaly azt mondta, hogy évente több mint száz perben, több mint 2 milliárd forint cserél gazdát a kártérítési perekben. Egyéként három tipikus orvosi műhiba van, a diagnosztikus tévedés, a tájékoztatási és kezelési hiba, de az egészségügyi szolgáltatónak sokszor felróják a személyi-tárgyi feltételek biztosításának hiányát vagy a szervezési hibákat.
A polgári, azaz a kártérítésre irányuló, orvosi műhibaperek egyszerűbb esetben két-három évig, bonyolultabb esetben három-öt évig tartanak.
A perek gyakran egyébként azért húzódnak el, mert a szakértők lassan adnak szakvéleményt. Peren kívüli megegyezés pedig azért sem jön létre sok esetben, mert a szolgáltatónak nincs elég pénze.
A peren kívüli egyezségekről pedig annyit kell tudni, hogy mindkét fél enged a saját álláspontjából (ez a kártérítés összege), ezért az egyezségekben szereplő összegek némileg elmaradnak a bíróságok által megítélt összegektől, azonban egyezséget per során is lehet kötni.
