A tudásmenedzsment hype-görbe

3. ábra: A tudásmenedzsment hype-görbe

Az ábra jól szemlélteti, hogy a tudásmenedzsment több mint tíz éves pályafutásra volt szüksége ahhoz, hogy a megvilágosodás emelkedőjére érjen.

Kapcsolatok a Gartner és az általunk végzett elemzés között

Érdemes összevetnünk az ábrát azzal, amit 2003 áprilisában a magyar tudásmenedzsmentről készítettünk. Mi akkor arra az eredményre jutottunk, hogy Magyarországon a tudásmenedzsment 2002 végén épp a kiábrándulás szakaszának végén volt található. A két pozíció közötti különbség okát arra vezethetjük vissza, hogy általában az új technikák hazánkba néhány év késéssel érkeznek meg. Ebben a tekintetben viszont kijelenthetjük, hogy jó helyzetben vagyunk, mivel a szakasz vége és a következő szakasz között nem telik el hosszú idő. Ráadásul a mi felmérésünk óta eltelt már egy év és a jelenlegi tapasztalatok - amelyek ugyan méréssel nincsenek alátámasztva - azt mutatják, hogy már elindultunk a megvilágosodás emelkedőjén.

A vállalatok számára azért fontos, hogy ismerjék a tudásmenedzsment átfogó hype-görbéjét, valamint a tudásmenedzsment azon elfoglalt helyét, hogy lássák, e módszer világszerte valóban bizonyított - így az utolsó kétkedőknek is "befellegzett" -, s érdemes erőfeszítéseket tenniük, hogy e felfogás előnyeit realizálhassák.

A "belső" hype-görbe azért érdemel figyelmet, mert a technikák helyzetének elemzéséből a vállalatok megtudhatják, melyek azok, amelyek már kiforrottak, s így adaptálásuk alacsony kockázattal jár, illetve melyek azok, amelyekben a kreativitásuk által nagy sikereket érhetnek el. Ezen technikák viszont nagyobb figyelmet igényelnek viszonylagos éretlenségük miatt.

Érdemes még azt megemlíteni, hogy a Gartner elemzés is arra a következtetésre jutott, ami a mi elemzésünk egyik konklúziója volt, mely szerint a jövőben a tudástőke mérése fontos szerephez fog jutni.