Az egészségügyi mutatóink jóval az OECD, az Európai Unió (EU), valamint a visegrádi négyek (V4) átlaga alatt vannak. A magyarok harmada dohányzik, a lakosság több mint tíz százaléka rendszeresen fogyaszt alkoholt, valamint a lakosság 36 százaléka túlsúlyos – sorolta a hervasztó adatokat Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján.
Kiemelte, hogy amíg az egészségügyi forrásaink több, mint 90 százalékát az egészségügyi infrastruktúrára, eszközökre, gyógyszerekre és az egészségügyben dolgozók bérére költjük, addig ezen költések csak 15-20 százalékban határozzák meg egészségügyi állapotunkat.
Az egészségben eltöltött életévek száma is az egyik legalacsonyabb Magyarországon. Egy másik fontos indikátor tekintetében vagyis, az elkerülhető, kezelhető halálozások számában sem áll jó helyen áll Magyarországon - írja az Economx tudósításában.
Fotó: SZTE
Mindez úgy, hogy az orvosok száma, a 2011 óta, 2-3 százalékkal csökkenő lakosságszám mellett, 100 ezer lakosra vetítve 314-ről 362-re nőtt, a nővéreké is kis mértékben emelkedett, míg a kórházban ellátott esetek száma 2011-es 2,5 millióról 2 millióra csökkent. A kancellár szerint mégis javult javult a hozzáférés az egészségügyi ellátásokhoz, sőt, az orvos-beteg találkozások száma európai viszonylatban nálunk az egyik legmagasabb.
„Azonban a háziorvosok számának csökkenése aggasztó” – emelte ki a kancellár.
Pozitívum viszont, hogy az orvostanhallgatók száma és a szakképzésben tanulók száma is nőtt az elmúlt 14 évben, ugyanakkor a szociális, ápolási gondozói létszám aránya ijesztően alacsony.
Statisztikai adatok szerint a magyar lakosság az EU-ban a legkisebb mértékben elégedett az egészségügy ellátással, ugyanakkor alacsony azok aránya, akik nem kapják meg a számukra megfelelő ellátást. A prevenciót, a szűrővizsgálatok fontosságát, és az idősgondozás javítását emelte ki előadásában a kancellár, mert a betegek húsz százalékára költik az E-alap nagy részét. Ugyanakkor ez a költés a magyarok egészségéhez csak 10-15 százalékban járul hozzá.
Botrányosan kevesen járnak szűrővizsgálatokra
Sokkal nagyobb hatást jelentene a lakosság egészségi állapotában, ha a szűrővizsgálatokra sokkal többen járnának. Példaként említette: hogy Magyarországon a mammográfiás szűréseken az 50–69 éves nők mindössze 30 százaléka vesz részt, míg az OECD-átlag 54 százalék, és egyes skandináv országokban ez az arány akár 80 százalék fölött is van.
Nem jobb a helyzet a méhnyakrákszűrésnél sem, ennek esetében 26 százalékos a részvétel Magyarországon, szemben a 79 százalékos skandináv átlaggal. A vastagbélszűrés esetében a részvételi arány Magyarországon mindössze 3 százalék, míg Svédországban 79 százalékon áll.
Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés és az érdeklődés növelése érdekében sürgős változtatásokra van szükség.
