Az egész világra kiterjesztett, 1201 vezérigazgató részvételével lezajlott felmérésben a válaszadók 48 százaléka „nagyon bizakodó” volt arra nézve, hogy a következő 12 hónap folyamán növekedés várható. Ez jelentős különbség a tavalyi 31 százalékhoz viszonyítva, és megközelíti a gazdasági válság bekövetkezését megelőzően, 2008-ban elért 50 százalékot.
Összességében véve a vállalatvezetők 88 százaléka nyilatkozta, hogy mára bizakodó a következő 12 hónap kilátásait illetően, a tavalyi 81 százalékhoz képest. A hosszabb távon 94 százalékuk bízik benne, hogy három év múlva az átlagos növekedési ütem legalább 2 százalék lesz.
Kínát a vezérigazgatók 39 százaléka nevezte meg kulcsfontosságú területként, melyet az Egyesült Államok (21 százalék), Brazília (19 százalék) és India (18 százalék) követ. Ugyanakkor Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát tekintik a termékek és nyersanyagok legfontosabb forrásának. Az európai vállalatvezetők 90 százaléka a következő 12 hónap folyamán bővülést vár cége működése kapcsán Ázsiában, míg 84 százalék állította ugyanezt Latin-Amerikáról, 75 százalék Afrikáról, 72 százalék a Közel-Keletről és 70 százalék Kelet-Európáról. Azonban a válaszadók csupán egyharmada jelentette ki, hogy magas növekedési potenciált kínál az az ország, ahol központi telephelye található.
A vállalatvezetők több, mint fele (51 százalék) mondta, hogy munkahelyteremtést tervez a következő évben, szemben a tavalyi felmérés 39 százalékával. A közép-európai, távol keleti, illetve afrikai vezérigazgatók különösen derűlátók voltak a munkaerő-felvétel kapcsán. Hangsúlyos eredménynek számít, hogy a tavalyi 25 százalékhoz képest a vállalatvezetők mindössze 16 százaléka említette, hogy a következő évben leépítésekre számít.
A vezérigazgatók közel háromnegyede szerint a bizonytalan, vagy változó gazdasági növekedés az üzletvitelt fenyegető legfőbb tényező. Egyúttal a vállalatvezetők csaknem harmada mondta, hogy „rendkívül aggódik” a gazdasági kilátások miatt. A gyakran említett fenyegető tényezők között szerepel a pénzügyi deficitre adott kormányzati reakció (61 százalék) és túlszabályozás (60%), ezeket követi az árfolyam-ingadozás (54 százalék), az instabil tőkepiacok (52 százalék) és a protekcionizmus (40 százalék).
mfor.hu
