Féléves csúcsra ugrott a fogyasztói árak drágulásának üteme decemberben, miután a üzemanyagárak 1,7, a ruházkodási cikkek 1, míg az élelmiszerárak 0,6, a háztartási energia pedig 0,5 százalékkal drágult novemberhez képest. A decemberi 4,7 százalékos éves inflációt egyértelműen az egekbe szökő üzemanyagáraknak "köszönhetjük", ez a termékcsoport utoljára 2010 januárjában drágult ennél nagyobb mértékben a megelőző hónaphoz képest (akkor 2,5 százalékot mért a KSH az év eleji jövedéki adóemelést követően).
Öröm az ürömben, hogy az élelmiszerárak drágulásának üteme, úgy tűnik, októberben és novemberben elérte a csúcsát, hiszen az akkori 1,5, illetve 1,1 százalékos havi drágulás után decemberben "már csak" 0,6 százalékot regisztrált a statisztikai hivatal. Igaz, 2009 decemberéhez képest a 12 havi drágulás 6,7 százalékra nőtt a novemberi 5,9 után.
Bár a ruházati cikkek novemberhez képest egy százalékkal drágultak, a decemberben a kereskedők által megfigyelt lakossági keresletnövekedés árfelhajtó hatásáról továbbra sem beszélhetünk, hiszen szolgáltatások ára mindössze 0,1 százalékkal nőtt, a tartós fogyasztási termékek ára nem változott, míg a szeszes italok és dohányáruk ára 1,2 százalékkal csökkent. Ezt támasztja alá a szezonálisan kiigazított, az üzemanyag- és az energiaárak változását nem tartalmazó maginfláció is, melynek érteke novemberhez képest mindössze 0,2 százalékkal nőtt, éves szinten pedig két százalékos pénzromlást mutat.
Ezek után kérdésessé válhatna az MNB januári végi kamatdöntésének az eredménye is. Bár az MNB döntéseit többek között a fogyasztóiár-index értékével támasztja alá, ennek 4,7 százalékos mértéke pedig valamivel magasabb lett az elemzők 4,4-4,6 százalékos várakozásnál, ugyanakkor az adatokból egyértelműen látszik, hogy az árak drágulását nem a belső kereslet generálja, hanem elsősorban a világpiaci árak (Lásd: Napok kérdése lehet a 100 dolláros olajár), melyek alakulására az MNB alapkamatnak nem sok hatása van.
mfor.hu
