Matolcsy kicsit bezavart
Szerda délelőttre hirdette meg legújabb negyedéves előrejelzésének bemutatását a Raiffeisen Bank, azonban akkor még nem tudhatták, hogy velük egyidőben a nemzetgazdasági miniszter is megszólal, és újabb költségvetési kiigazítócsomagját ismerteti. Az elemzők szerint szükség is volt az újabb csomagra, hiszen a másfél héttel ezelőtt bemutatott intézkedésekkel továbbra is fennállt a veszélye annak, hogy 3 százalék felett lesz jövőre a költségvetési hiány.
"Túlzásnak gondolom az Európai Bizottság részéről becsült 3,7-3,9 százalékos hiányt, ugyanakkor másfél héttel ezelőtt a kormány részéről is eltúlzottak voltak a várakozások az előző kiigazítással kapcsolatban. A mai bejelentések kapcsán is eltúlzott a 370 milliárdos várt egyenlegjavulás, de ezekkel az intézkedésekkel már teljesíthető a 3 százalék alatti hiány 2013-ban" - emelte ki a Raiffeisen sajtóbeszélgetésén Török Zoltán, a bank elemzője. A szakember szerint Matolcsy György nem okozott különösebb meglepetést ma, a vállalatok adóterhelésének növelésével a korábbi irányvonalat folytatja a kormány.
Az EU november 7-én közli jövő évi prognózisát a magyar gazdaság kapcsán, Török szerint Brüsszel a kormány most visszavágott 0,9 százalékos növekedési prognózisánál is pesszimistább lehet kicsivel, várhatóan 0,7-0,8 százalékos bővülést várnak majd. Szerinte egyébként a fél százalékos visszaesés és a másfél százalékos növekedés között szinte bárhol lehet a magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban. A Raiffeisen szakembere stagnáló belső keresletre és továbbra is 5 százalék feletti inflációra számít, ez utóbbi segítheti a kormány adósságcsökkentő terveit is.
Az alapkamattal kapcsolatban Török kiemelte: szerinte folytatódhat az irányváltás a monetáris politikában, a jövő év közepére, vagy akár már korábban is eljöhet az 5 százalékos alapkamat. "Önmagában a kamatcsökkentéssel nincs bajom, de annak megértetésében nem jeleskedett a jegybank, a monetáris politikai irányváltás kommunikációja nem volt kellően erős" - mondta az elemző.
Túl nagy arcvesztés lenne az IMF
A Raiffeisen Bank friss prognózisa továbbra is arra számít, hogy nem lesz újabb hitelmegállapodás a kormány és a nemzetközi szervezetek között, szerintük egy megegyezés a kormány részéről a gazdasági szabadságharc végét jelentené, képletesen a világosi fegyverletétellel érne fel. "Szerintünk jelenleg jóval kisebb az eltökéltség a megegyezésre, mint mondjuk három hónappal ezelőtt, a Fed és az EKB lépései ugyanis sokat segítettek a kormánynak is a finanszírozás szempontjából" - mondta a bank szakembere.
Török Zoltán szerint a megállapodást nem a megszorítások hiánya hátráltatja, az IMF-nek minőségbeli kifogásai vannak a magyar gazdaságpolitikával szemben, sok területen más irányvonalat szeretnének. "Az álláspontok közelebb vannak, mint az év elején, de a megállapodáshoz még mindig túl távoliak" - összegezte véleményét.
Újságírói kérdésre válaszolva az elemző hozzátette: "mi nem azt mondjuk, hogy nem kell az IMF-megállapodás, hanem azt, hogy nem valószínű, hogy lesz megállapodás". Szerinte a megegyezés hiánya akkor zavarná az embereket, ha meredeken romlanának a mutatóink, ahogy tavaly ősszel láttuk, sikertelenek lennének kötvényaukcióink, gyengülne a forint. A helyzet ugyanakkor most annyiban más, hogy egy éve a görög-spanyol probléma aggasztotta Európát, míg most az EKB kísérletet tett a válság megoldására. Éppen ezért szerinte meglepő lenne, ha hasonló helyzet alakulna ki, mint tavaly.
A Raiffeisen szakemberei szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy lehet-e pénzt szerezni a devizapiacokról az IMF-tárgyalások közben. Szerintük erre van esély, ez pedig azt jelentheti, hogy elhúzódnak a tárgyalások. "Ma nem az a kérdés, hogy sikeresen le tudna-e bonyolítani Magyarország egy devizakötvény-kibocsátást, hanem az, hogy milyen áron és mikor fog erre sort keríteni. Szerintünk a válaszra nem is kell sokáig várni már…" - olvasható az elemzésben.
Stagnáló USA, problémás Európa, lassuló Kína - veszélyes mix
"Az eurózóna túl van a recesszió mélypontján, talán megindult egy nagyon hosszú kilábalási folyamat. Az EKB-nak jelenleg nincs kényszere változtatni a kamaton, a bejelentett kötvényvásárlás elsődleges érintettje pedig vélhetően Spanyolország lesz" - mondta a sajtóbeszélgetésen Keszeg Ádám. A Raiffeisen elemzője szerint csak idő kérdése, hogy a spanyol kormány segítséget kérjen hivatalosan is, ami várhatóan az ősz második felében megtörténhet.
Olaszország kapcsán az elemző úgy vélekedett, hogy őket le kell választani az eurózóna perifériájáról, mert egészen más problémáik vannak, mint a többi bajba jutott államnak. A pénzügyi pozíciójuk sokkal jobb, náluk elsősorban politikai kockázatok vannak. "Az olasz állam iránti bizalmat jelenleg a technokrata Monti-kormány intézkedései tartják fenn" - hangsúlyozta.
Az Egyesült Államok kilátásairól szólva Blahó Levente hozzátette: az elnökválasztás rövid időn belül jelentős változást hozhat, vélhetően a GDP 1,5-2 százalékának megfelelő megszorítás lép majd életbe utána. Ha az amerikai kongresszus nem tudja megoldani a fiskális szakadékot, akkor az jelentős recesszióba sodorhatja az országot. "Egy stagnáló USA, problémás Európa, lassuló Kína érdekes világgazdasági helyzetet hozhat jövőre" - mondta. Blahó szerint rémisztő forgatókönyv a világgazdasági helyzet további romlása, ugyanis ebben az esetben a Fednek sem lenne további eszköze.
Székely Sarolta
mfor.hu
