4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Csökkenés helyett nagy valószínűség szerint nőni fog a magyar GDP-arányos államadósság 2013-ban.

Még ha sikerül is az idei évben tartani a 2,7 százalékos hiányt, az E.On felvásárlására, illetve a takarékszövetkezeti szektor átalakítására elkülönített 171 milliárd miatt év végén magasabb lesz a GDP-arányos adósság, mint 2012-ben volt. A Költségvetési Tanács (KT) hétvégi véleménye szerint ez az összeg, illetve a 84 milliárdnyi tartalék "felszabadítása" veszélyezteti az államadósság-szabály teljesülését. Hogy mire is gondol a KT, azt a következőkben magyarázzuk el.

A GDP–arányos adósságot az államháztartás bruttó adósságának és a nemzeti össztermék nominális szintjének a hányadosa határozza meg. Vagyis ahhoz, hogy ez a tört csökkenjen, a számlálónak kisebb mértékben kell nőnie a nevezőnél. Az áprilisi konvergencia programban szereplő számokkal, vagyis 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, illetve 4,2 százalékos nominális GDP-bővüléssel ez teljesíthető is lenne. Ebben az esetben ugyanis a 2012. december végi 79,2 százalékos adósságráta 78,7 százalékra süllyedne.

Ismerve a jelenlegi gazdasági folyamatokat ugyanakkor már ez is nagy bravúr lenne. A 2,7 százalékos hiányra ugyanis inkább felfele, a 4,2 százalékos nominális GDP növekedésre viszont inkább lefele mutató jelentős kockázatokat látni.

Az MNB a költségvetést vizsgáló nyári elemzésében hozzávetőlegesen 0,1 százalékpontos, vagyis körülbelül 29 milliárdos mozgásteret látott úgy, hogy a költségvetés a szabad tartalékokat (400 milliárdos Országvédelmi Alap) nem költi el. Ezzel szemben a kormány a hétvégi módosításokban 84 milliárdnyi összeget szabadított fel, ami a GDP közel 0,3 százalékára tehető, vagyis ha elfogadjuk az MNB elemzést, akkor 2,9 százalék lenne a hiány. De higgyünk a kormánynak és a Költségvetési Tanácsnak, és legyen meg a 2,7 százalékos eredményszemléletű hiány!

Szintén fogadjuk el, hogy a nominális GDP 4,2 százalékkal fog nőni. Még akkor is, ha ehhez a második félévben egy igen erős reál GDP-növekedésre lenne szükség éves összevetésben. A rezsicsökkentés miatt az infláció ugyanis 40 éves mélypontra esett, ami ugyan a fogyasztás szempontjából kifejezetten pozitív, viszont nem növeli a nominális GDP-t. Ezt ugyanis két tényező emeli, a reál GDP-növekedés, amelyről negyedévente közöl adatokat a KSH, és árgus szemekkel figyelik az elemzők és a politikusok, valamint a deflátor.

A deflátor a GDP-ben megjelenő termékek árváltozását méri, ami természetesen szélesebb, mint a csak a fogyasztók (háztartások) által vásárolt termékkör árváltozását jelző, havonta publikát inflációs mutató. Mindenesetre ha az infláció a konvergencia programban várt éves 3,1 helyett - a legfrissebb KSH statisztika szerint az idei első hét hónapban - immár csak 2,3 százalék, akkor a deflátor sem maradhat változatlan, és ha nem is ilyen mértékben, de az is jelentősen kisebb lesz. (Az infláció és az adósság kapcsolatáról lásd még: Eddigi céljának tehet keresztbe a kormány a rezsicsökkentéssel.) Amit persze a reál-GDP növekedésnek (majd 3 százalékosnak a negyedik negyedévben) kellene ellensúlyozni. De tételezzük fel, hogy év végére eléri a gazdaság ez a szintet!

Vagyis minden negatív kockázat ellenére elhisszük, hogy 2,7 százalék lesz a költségvetési hiány és összesen 4,2 százalékkal tud nőni a nominális GDP. De az E.On felvásárlásának, és a takarékszövetkezeti rendszer átalakításának 171 milliárdos költségét valamiből finanszírozni kell. Mivel az IMF-végtörlesztést követően 5 éves mélypontra süllyedt a kormányzati betét összege, amit az NGM szerint is fel kell tölteni, így nem valószínű, hogy azt tovább apasztanák. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban júliusban még felelhető közel 300 milliárdot közvetlenül adósságcsökkentésre kell a kormánynak fordítani, az pedig elképzelhetetlennek tűnik, hogy a kormány a meglévő állami vagyonból bármit is értékesítene.

Vagyis, ahogy a Költségvetési Tanács is vélelmezte hétvégi elemzésében, ez a 171 milliárd forint (a GDP 0,6 százaléka) az államadósságot fogja növelni. Márpedig így a 2012-es év végi 79,2 százalékos GDP-arányos adósság az idei év végére nem csökkenni, hanem 79,3 százalékra nőni fog, még akkor is, ha teljesülnek a fenti tervszámok.

szp
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!