78,6 százalékos volt szeptember végén a magyar adósság GDP-hez viszonyított aránya, közölte kedden az Eurostat. Az adat nagysága nem igazán okoz meglepetést, hiszen az MNB már korábban közölte a harmadik negyedéves számokat (lásd: MNB: magasabb az adósság a korábban közöltnél). Most azonban azt is láthatjuk, hogy a magyar adósság 4,8 százalékpontos csökkenése a görög 11,1 százalékos zsugorodás után a második legjobb eredmény az EU-ban.
Ráadásul a helléneknek úgy csökkent ilyen mértékben a mutatójuk, hogy hitelezőik jelentős adósságot elengedtek nekik. A magyar gazdaságpolitikával szemben fanyalgók valószínűleg most egyből azzal érvelnek, hogy a miénk a nyugdíjpénzek felhasználása miatt csökken. Ez azonban csak részben igaz, hiszen a kormány folyamatosan használja fel a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonát a hitelek visszafizetése érdekében (például most decemberben is 70 milliárdot), de a legnagyobb értékű, nyugdíjpénzből finanszírozott adósságcsökkentő tételnek (1340 milliárd forint) már nincs szerepe a 4,8 százalékpontos csökkenésben, hiszen az már a 2011 második negyedéves adatokban megjelent. A 2012 és 2011 szeptembere között lejátszódott jelentős adósságzsugorodás két forrásból táplálkozik: egyrészt tavaly az Államadósság Kezelő Központ a kedvező befektetői klímát kihasználva már az év elején "beraktározott" forrásokból, amiből az év második felében törlesztettük lejáró adósságainkat, másrészt a forint szignifikáns mértékben erősödött az adott 12 hónap alatt.
A görögökön és rajtunk kívül éves összevetésben az állami adósság csökkentésére az EU 27 tagországából csak a lettek (-3,6 százalék), a lengyelek (-1,1) és dánok (-1,5) voltak képesek. Velük szemben a ciprusiak adóssága 17,5, az íreké 13,4, a spanyoloké 10,7, míg a portugáloké 9,9 százalékkal nőtt. A közép-európai országok közül negatív értelemben a pálmát a szlovákok viszik el 9 százalékpontos növekedéssel, de a csehek 5,1, a szlovénok 3,8 százalékos növekedése is meglehetősen magas.
Az Európai Unió egészében egyébként a GDP-hez viszonyított adósságráta szeptember végén 85,1, az eurózónában pedig 90 százalékra nőtt szeptember végére, ami az előző esetben 3,6, utóbbiban 3,2 százalékpontos növekedést jelent egy év alatt. Az EU teljes adóssága nominálisan 10 922 milliárd, míg az eurózónáé 8 524 milliárd euró. (Magyarország éves GDP-je 100 milliárd euró.)
Ha pusztán az adósságszintet nézzük hazánk mutatója a 27 tagországból a 10. legmagasabb, és a kedvező folyamatok ellenére sajnos még mindig lényegesen rosszabb, mint a versenytársainké. Erre mondta Kovács Árpád, a Költségvetés Tanács elnöke decemberben, hogy miközben mi bakancsban vagyunk kénytelenek futni, addig régiós társaink sportcipőben "versenyeznek". Ugyanakkor Kovács Árpád azt is elmondta, hogy adósságszintünket csak akkor tudjuk jelentősen mértékben csökkenteni, ha kinőjük azt, vagyis a gazdasági növekedés beindul, nő a GDP, így az adósság per GDP mutató a nevező növekedése miatt automatikusan zsugorik. A magyar gazdaság - jelentős részben a bakancsnak köszönhetően - azonban képtelen magára találni az elmúlt 5 évben (lásd Gyorsnaszád helyett süllyedő hajó lettünk).
szp
mfor.hu
