A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes pénzügyi számlai szerint 2014 végén a magyar állam adósságának GDP-re vetített aránya 77,254 százalék volt. Egy évvel ezelőtt ez a mutató 77,346 százalék volt. Vagyis az adósság elleni háború újabb éves csatáját húzta be a kormány egy 0,092 százalékpontos csökkenéssel. (Egy tizedes jegyre kerekítve viszont stagnálásról beszélhetünk.)
A kedd reggel közölt statisztika szerint az államháztartás bruttó konszolidált adóssága 24 521,4 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban 23 085 milliárd. Mivel a bruttó adósság éves 6,22 százalékos növekedésénél a nominális GDP jobban nőtt (a KSH szerint a reálnövekedés 3,5 százalék volt, míg a GDP-deflátort, vagyis a GDP-ben szereplő termékek árszínvonal változását még nem ismerjük), így az adósságráta ha minimálisan is, de a fenti mértékben csökkenni tudott.
A konszolidált adósságból és az adósságrátából visszaszámolva egyébként 31 741,3 milliárd forint lehetett 2014 év végén a hazai össztermék értéke (GDP).
A hétfői cikkünkben (Egy hajszálon és néhány milliárdon múlt Orbánék adósságharca?) azzal kalkuláltunk, hogy minimálisan 31 733 milliárdos nominális GDP-re van szükség a csökkenő adósságráta eléréséhez. Ennél az értéknél mindössze 8 milliárddal lett nagyobb az MNB által most (áttételesen) jelzett 31 741 milliárdos hazai össztermék. Tehát 8 milliárdnyi GDP-vel sikerült hozni a csökkenő rátát.
Hogy jött ki ez az éves GDP érték?
Kérdés, hogy a jegybank mi alapján számolta ki a 31 741 milliárdot? Mivel a KSH csak egy tizedesre kerekítve adja meg az előzetes adatokat, ami, mint tudjuk 3,5 százalék volt, így az éves reálnövekedés maximum 3,549999 százalék lehetett, hiszen efelett már felfele kellene kerekíteni, és akkor a KSH 3,6 százalékot közölt volna. Ha ezzel az értékkel (1,03549999) megszorozzuk a 2013-as év végi 29 846,41 milliárdnyi GDP-t, akkor 30 905,9573 milliárdot kapunk. Ennél 1,027-szer magasabb a jegybank által most számolt nominális GDP. Ez a 2,7 százalékos érték pedig a GDP-deflátor, ami a GDP-ben szereplő termékek és szolgáltatások árváltozását mutatja be.
Vagyis a GDP méréséhez használt inflációs ráta 2,7 százalék lett tavaly, 0,1 százalékponttal magasabb a kormány által a 2015-ös költségvetésben elfogadott 2,6 százaléknál. A GDP-deflátor növekedése annak fényében mindenképpen meglepő, hogy a fogyasztói árak az év végén jóval a várt alatt alakultak. Az éves inflációs ráta pedig mínusz 0,2 százalék lett.
A nettó tartozás permanensen nő
A csökkenő bruttó államadósság mellett, ahogy a fenti ábrán is láthatjuk, negatív tendenciák is kirajzoldónak. A GDP-arányos nettó tartozás ugyanis trendszerűen nő. Vagyis a bruttó adósság minimális csökkenése mellett az állam pénzeszközeinek az értéke nagyobb ütemben és fokozatosan épül le. Ez tükröződik a magas nettó tartozás alakulásában.
A pénzeszközök leépülése elsősorban a Kincstári Egységes Számlán felüli tételeket érinti, hiszen a KESZ állománya 2013 decemberéhez képest viszonylag magas volt 2014 végén. (Mégsem trükközött a tartalékaival az Orbán-kormány?)
mfor.hu
