Társaságokat érintő többirányú változások
Jövőre a társasági adót illetően rendszerszintű, nagy változások nem lesznek – kezdte a sajtótájékoztatót dr. Kelemen János, a PwC cégtársa. Az adózás rendjéről szóló törvény esetén viszont már jelentősebb módosulásokra kell felkészülni, melyek közül a legfontosabb az adóregisztrációs eljárás, valamint a fokozott adóhatósági felügyelet.
Adóregisztrációs eljárás keretén belül igyekszik a kormány elkerülni, hogy kockázatos tevékenységű cégek kerüljenek a gazdaságba. Az adóhatóság itt azt fogja vizsgálni, hogy fennáll-e az adószám kiadásának bármi akadálya, ennek keretén belül megnézi a tulajdonos magánszemélyt, hogy most vagy régebben volt-e tagja olyan társaságnak, mely nagy összegű adóhiányt halmozott fel, vagy amelynek az adószámát az adóhatóság törölte. Amit itt megcéloz a jogszabály, az az, hogy gátat szabjanak a rövid ideig működő vállalkozások alakulásának, melyek adótartozást halmoznak fel, majd megszűnnek, vagy például hajléktalanoknak adják tovább – részletezte a szakember.
A második legjelentősebb változás a fokozott adóhatósági felügyelet, mely azt jelenti majd, hogy a hivatal kockázatelemzés alá fogja vetni az adott vállalkozást egy kérdőív segítségével. Ebben többek között a foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló anyagi feltételekre kérdeznek rá, melyeknél, ha a hivatal úgy ítéli meg, hogy például nem elég a cég tőkéje, akkor kockázatosnak minősíti. Ekkor szankcióként növelheti az adóbevallások gyarapítását, az áfa-bevallásához pedig papír alapon kérheti majd az azt alátámasztó bizonylatok másolatát.
Változások a gazdaság fehéredéséért
Az egy százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék emelkedése mellett a legtöbb embert az adójóváírás és az adóalap kiegészítés figyelembe vételének rendszere érinti majd – közölte Mochlár Orsolya, a PwC vezető menedzsere. Ez utóbbi csak a 202 ezer forint feletti bruttó bért keresőket fogja érinteni. A szakember szerint fontos kiemelni, hogy az adójóváírás kivezetése kapcsán adókedvezményt biztosít azoknak a munkáltatóknak, akik az alacsony jövedelműek esetében bérkompenzációt hajtanak végre. Ezt jelenti, hogy a szociális hozzájárulásból kedvezményt kaphat két évig - a gyakorlatban viszont ez bruttó 190 ezer forintig él csak. Mochlár szerint ez hozzájárul a gazdaság fehéredéséhez, és csökkentheti azoknak a munkaadóknak az arányát, akik eddig minimálbérre jelentették be a dolgozójukat, a fennmaradó bért pedig zsebből zsebbe fizették ki.
Fontos változás, hogy béren kívüli juttatást éves szinten maximum 500 ezer forintig nyújthatott eddig a munkaadó, viszont az ezt terhelő korábbi adókulcs közel 30 százalékra fog emelkednijövőre. Pozitív változás, hogy újra lehetséges lesz a munkavállalóknak egységesen juttatásokat adni, bár ez már nem a kedvezményes 30 százalékos kulcs mellett adható, hanem 51 százalékos teher mellett, ám ennek ellenére pozitívnak minősíthető a változás összességében.
„Hátrányos változás lesz, hogy az üzleti ajándékok és a reprezentáció adókötelessé válik 2012-től. 2011-ben ugyanis a reprezentáció abszolút adómentes volt, az üzleti ajándékok a minimálbér 25 százalékáig szintén adómentesek voltak így összességében 19 százalékos adóterhet jelentett, jövőre viszont 51 százalékos teherként jelenik meg” – részletezte a szakember.
A szociális hozzáárulási adó bevezetésével viszont semmilyen ellátásra nem fogunk jövőre jogosultságot szerezni, hiszen ez egy adójellegű fizetési kötelezettség és nem járulék – hangsúlyozta Mochlár Orsolya.
Csúcson az áfa-kulccsal
A korábbi véleményekkel ellentétben fontos megjegyezni, hogy az áfára vonatkozó direktíva nem tartalmaz felső határt – emelte ki Elkán László, a PwC szakembere. Ugyan létezik olyan tagállamok közötti megállapodás, melynek értelmében lehetőleg nem emelik a kulcsot 25 százalék fölé, ez azonban nem jogszabály. Ez azért fontos, mert Magyarországon januártól 25-ről 27 százalékra emelkedik az áfa általános kulcsa.
„Meg kell említeni azt, hogy 2012-től levonhatóvá válik a bérelt gépkocsik esetében kivetett áfa, természetesen az üzleti használat arányában. Ez azonban felvet egy gyakorlati kérdést, miszerint ez hogyan határozható meg. Valószínűleg visszatér a régi gyakorlat, az útnyilvántartás vezetése. Ebből sok gyakorlati probléma keletkezhet: létezik-e más megoldás, a cégek képesek-e ennek a megfelelő vezetésére, hiszen a múltban ennek ellenkezője igazolódott be” – mondta Elkán.
Sporttámogatás szponzoráció helyett
Az Európai Unió rábólintott a magyar megoldásra, aminek a lényege, hogy ha egy társaság sportot támogatna, a társasági adót és az adóalapot is csökkentheti, ami 19 százalékos megtakarítást eredményezhet majd számára – mondta Deák László, a PwC szakembere. Tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a cégek félnek a sporttámogatástól, elég, ha a mostanában sajtót bejárt bundabotrányra gondolunk. Ezzel kapcsolatban azonban fontos kiemelni, hogy amennyiben a támogatott helytelenül használja fel az adott pénzösszeget, a támogató adókedvezményét ez nem érinti. Ezt azonban nem szabad összekeverni a szponzorációval.
Chipsadó: kibővült termékkör
Bővül az adó hatálya alá tartozó termékkör: bekerült az ízesített sör, extrudált sós snackek és alacsony gyümölcstartalmú lekvárok – foglalták össze a szakemberek a népegészségügyi termékadó, vagy köznyelven chipsadó változásait januártól. Az energiaitalokat illető szabályozás pontosításra került, így január 1-től minden energiaitalra fizetni kell a chipsadót. Változás lesz az is, hogy eddig a hozzáadott cukortartalmat nézték a chipsadó megállapítását, de jövő évtől a teljes cukortartalom fog számítani, és ez alapján kerül majd meghatározásra az adó. Változik ugyanakkor az egyes termékekre vonatkozó adó mértéke is: üditőitalokra a korábbi 5 forintról 7 forintra emelkedik.
Székely Sarolta
