A leglátványosabb sikertörténet Oroszországé, ahol a 90-es években a kormányzat egyszerűen képtelen volt beszedni az adókat, s ez 1998-ban súlyos pénzügyi válsághoz vezetett.
Ebben az évben a legnagyobb vállalatok adókötelezettségüknek mindössze nyolc százalékát fizették be pénzben; további 63 százalékot természetben róttak le, a fennmaradó 29-et pedig "elsinkófálták". Előfordult, hogy egy nagyvállalat 80 ezer dolláros adóhátralékát tíz tonna mérgező vegyi hulladék leszállítmányozásával próbálta kiegyenlíteni.
A kormányzat 2001-ben az addig 12, 20, illetve 30 százalékos adókulcs helyett egységesen 13 százalékosat vezetett be (vagyis radikálisan csökkentette az adókulcsokat), és intézkedett az adóhivatal hatékonyságának növelése érdekében is. Az adóbevételek mindennek hatására 26 százalékkal nőttek. A kutatások szerint ennek a növekedésnek nagy része abból származott, hogy kevesebb jövedelmet titkoltak el az adózók, nem pedig abból, hogy az alacsonyabb kulcsok hatására többet dolgoztak.
Az orosz tapasztalat rámutat egy fontos összefüggésre: az alacsony és egykulcsos adó jelentősen növelheti az adózás hatékonyságát egy olyan gazdaságban, amelyben a kormány képtelen beszedni a magasabb adókat. Az adózók ugyanis kevésbé érdekeltek abban, hogy eltitkolják jövedelmüket, és az adózás egyszerűsége és egyértelműsége miatt ezt nehezebben is tehetik meg.
Egykulcs Izlandtól Észtországig
Azért két egykulcsos rendszer nem egyforma: az alábbi példákból látszik, mekkora eltérések lehetnek.
Észtországban a lineáris szja kulcsa 26 százalék. Adóalap-csökkentő kedvezményként évi 12 ezer észt korona (mintegy kétszázezer forint) mindenkinek automatikusan jár. Harmadik gyermek esetén még egyszer ennyi illeti meg a szülőt. Az adóalapból levonható a kifizetett tartásdíj, a lakásszerzéssel összefüggő kamat, az adomány legfeljebb az adóalap öt százalékáig, a szakszervezeti tagdíj az adóalap maximum két százalékáig és a nyugdíjjárulék az összes jövedelem tizenöt százalékáig.
Lettországban a lineáris szja-adókulcs 25 százalékos. Az évi jövedelemből adómentes 252 lett lats (mintegy húszezer forint).
Izlandon szintén lineáris a személyi jövedelmek után fizetendő kötelezettség, melynek mértéke 25,75 százalék. Adómentes, valójában nulla kulcsos a jövedelem 809 616 forintos értékig. Hétszázalékos pótlólagos adót vetnek ki a 3 980 000 izlandi koronát (tizenkétmillió forintot) meghaladó jövedelemre. A befektetésekből származó jövedelem adója tíz százalék.
A Magyarország számára mostanában "bezzeg országként" funkcionáló Szlovákiában 2004. január 1-jétől 19 százalékos, egységes adót vezettek be a személyi jövedelemadóra, az általános forgalmi adóra és a társasági adóra. Ezzel együtt megnyirbálták a szociális juttatásokat és a munkanélküli segélyt (utóbbit egyenesen megfelezték). Ez az adóreformhoz éppúgy hozzátartozik, mint az, hogy az osztalékot külön nem adóztatják, a kamatot viszont igen. A munkáltatókat terhelő járulékok 35,2 százalékot tesznek ki (nálunk ez 29 plusz három százalék). Az ajándékozási illetéket megszüntették, és az öröklésit is hamarosan meg fogják. Nincs továbbá iparűzési adó sem.
Progresszív vagy egykulcsos?
A progresszív adórendszer is nehézségekkel jár. Ha ugyanis a kulcsok között nincs nagy különbség, akkor kérdéses, van-e értelme egyáltalán a sávoknak. Ha viszont meredek a progresszivitás, akkor lelassul a gazdaság.
Az adóbevallással és -ellenőrzéssel kapcsolatos adminisztratív költségek mindkét esetben magasak. Ráadásul azt is nehéz meghatározni, hol húzódjanak a sávhatárok. A progresszív adórendszer ezért állandó politikai vitát szít.
Richard Epstein amerikai professzor szerint az egykulcsos adórendszerrel egyszer s mindenkorra meg lehetne oldani a problémát. Sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá válna az adók beszedése, ráadásul kevesebb politikai vita lenne. Az újraelosztás miatt sem kellene aggódni, hiszen az adókból így is futná a jóléti intézmények fenntartására: "A magasabb jövedelműek ebben a rendszerben is többet fizetnek, és ritkábban veszik igénybe az ingyenes állami szolgáltatásokat" - véli a szakember.
Méltányos adó: még kisebb, mint az egykulcsos
Az USA-ban a "Méltányos Adó" (Fair Tax) hívei mindenfajta jövedelem- és társasági adó teljes eltörlését javasolják. Elképzeléseik szerint az állami bevételek a szolgáltatások és fogyasztási cikkek árába épített 23 százalékos forgalmi adóból származnának.
A szegények segítését úgy oldanák meg, hogy a minimálbérből megvásárolható termékek adóját előre, minden hónap elején mindenkinek átutalnák. Így a minimálbér utáni fogyasztás adómentes lenne. És ez az adótörvény nem lenne 132 oldalnál hosszabb.
Nálunk nemcsak az szja magas, hanem a járulékok is
A béreket terhelő, kiugróan magas adó- és járuléksúlyért kevésbé a személyi jövedelemadó a felelős, mindez inkább a járulékoknak köszönhető. Ugyanakkor a kormány néhány gazdaságfehérítést célzó, adócsökkentést nélkülöző intézkedése (minimumadó bevezetése vagy a minimálbér kétszerese után szedett járulék) kifejezetten sikeresnek tekinthető – véli Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere.
A túladóztatottságból fakadóan az is egyértelmű, hogy a jelenlegi hatalmas adó- és járulékterhek mellett a "gazdaságfehéredés" nem tud megindulni – a közteherviselés megvalósulása irányába a kormánynak kell tennie további, az eddigieknél jóval határozottabb lépéseket.
VMI
