3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A becsléseinket visszaigazolták a jegybank előzetes pénzügyi számláinak adatai: az adósságrátánk ugyanis nagyot ugrott az első negyedévben.

A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján a GDP-arányos államadósságunk az első negyedév végén 76,9 százalékra emelkedett a tavaly év végi 75,3-ről. Ez 1,6 százalékpontos ugrást jelent, amitől épp csak eltér a március végén kalkulált becslésünk. Mivel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti előzetes adatokat már nem közöl a központi költségvetés adósságáról (mely a teljes államadósság döntő részét teszi ki), csak azt tudjuk számszerűsíteni, hogy minden egyéb változatlansága mellett az adósságállomány növekedése milyen változást eredményez a GDP-arányos rátában. Az mfor.hu 1,5 százalékpontos emelkedést vetített előre, mely szinte hibahatáron belül van a tényleges (előzetes) adattól.

A jegybank adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2016 első negyedévének végén a GDP 76,9 százaléka volt (26147 milliárd forint). Az adósság növekedésében a nettó hitelfelvétel játszott elsődleges szerepet, az átértékelődés hatása elenyésző volt (2 milliárd forint). Az államháztartás nettó tartozása (23690 milliárd forint) a GDP 69,7 százalékát tette ki 2016 első negyedévének végén.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2016 első negyedévében a negyedéves GDP 5,7 százalékát tette ki (442 milliárd forintot). A háztartások ebben a negyedévben legnagyobb mértékben az állampapír megtakarításaikat növelték, mind a rövid, mind a hosszú lejáratú papíroknál jelentős volt a nettó vásárlás. Ezzel egyidejűleg több pénzügyi eszközben is csökkentették befektetéseiket. Jelentősen visszaesett a háztartások készpénz- és betétállománya, nettó eladás volt a jellemző a hitelintézeti és külföldi kibocsátású kötvények, a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek esetében is. Bár a nem pénzpiaci befektetési jegyek állománya emelkedett tranzakcióból adódóan, a pénzpiaci alapokba történő befektetések ennél nagyobb mértékben csökkentek. Ebben a negyedévben bővült a biztosítástechnikai tartalékok állománya, mely növekedés elsősorban a nem életbiztosítási díjtartalékokat érintette. Jelentősen emelkedett a háztartások egyéb tulajdonosi részesedésének állománya is, melyben szerepet játszott, hogy a korlátolt felelősségű társaságok egy része 2016 első negyedévében hajtotta végre a kötelező alaptőkeemelést. Az első negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is nettó törlesztés volt a jellemző.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!