A hatályos magyar Alkotmány összesen 49 esetben írja elő a kétharmados többséget a parlamenti szavazásoknál, azonban van különbség kétharmad és kétharmad között: bizonyos esetekben elegendő a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata, fajsúlyosabb kérdéseknél viszont az összes képviselő kétharmadának egyetértése kell.
Bármikor kihirdethetik a szükségállapotot
Az összes képviselő kétharmadának szavazatával többek között bármikor háborúba léphet Magyarország, illetve békét is köthet. A kormány indokolt esetben rendkívüli állapotot és szükségállapotot hirdethet ki, illetve dönthet a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, vagy idegen hadseregek behívásáról, de ahhoz már elég a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata.
258 képviselő szavazatával az új parlament akár megváltoztathatja a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról szóló törvényt is. A jelen lévők kétharmada bármikor megszavazhatja az Országgyűlés Házszabályát, illetve dönthet bármilyen népszavazási kezdeményezésről, ha sikerül összegyűjteni a szükséges számú aláírást.
Szintén elég a megjelent képviselők kétharmadának szavazata ahhoz, hogy akár visszaállítsa a parlament a sorkötelezettséget, vagy megváltoztassák az állampolgárságról szóló törvényt.
Mindenhova a saját embereiket ültethetik
A kinevezések területén is szinte korlátlan szabadságot élvez egy kétharmados többséggel rendelkező párt a parlamentben. Ekkora többség akár ahhoz is elég, hogy kedvük szerint válasszanak köztársasági elnököt, ami aktuális is lesz a választások után, mivel Sólyom László mandátuma lejár az idén.
Az összes képviselő kétharmadának szavazatával lehet megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait, illetve a testület működésére vonatkozó törvényt. Hasonló szabályok vonatkoznak az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztására, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezésére.
A köztársasági elnök javaslatai alapján kétharmados többséggel országgyűlési biztosokat (ombudsman) is választhat a parlament.
A kinevezések mellett a kétharmados többséggel rendelkező párt bármikor módosíthatja az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló törvényt, azaz lényegében akkora fizetést szavaznak meg maguknak, amekkorát akarnak.
Új sztrájktörvény, médiatörvény is jöhet
A Fidesz a választási kampányban többször kijelentette, hogy kormányra kerülése esetén megreformálná az önkormányzati rendszert. A helyi önkormányzatokról szóló törvény és az önkormányzatok alapjogait korlátozó törvény elfogadásához elegendő a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata, így adott esetben ez sem jelenthet akadályt az új kormánynak.
Szintén régóta téma az új médiatörvény kidolgozása, hiszen az utóbbi években több szakember is kiemelte, hogy az 1996-ban elfogadott jelenleg hatályos törvény elavult. A megvalósuló kétharmados többséggel az új parlamentnek lehetősége lesz ennek a jogszabálynak a meghozatalára is.
A médiatörvényhez hasonlóan rendre előjön a sztrájkjogról szóló törvény módosításának igénye, a szakemberek szerint egyértelműbbé kéne tenni az elégséges szolgáltatás fogalmát, illetve elő kéne segíteni, hogy a felek arról megállapodjanak. A kétharmados törvények sorába tartozik a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény is, melyet szintén sokan bíráltak már, ugyanis a jelenleg meghatározott 386 millió forintos kampánykeretet betartására szinte lehetetlen rábírni a pártokat.
A kétharmados többséggel az Országgyűlés megváltoztathatja a személyes adatok védelméről szóló törvényt, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a sajtószabadságról szóló jogszabályt is.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
