A fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak szeptemberben, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Így robbantottak Orbán előtt
Hornung Ágnes rámutatott: nem változott az a 2013-tól érvényes trend, hogy a fogyasztói árak stabilak, a magyar gazdaságot továbbra is a mérsékelt infláció jellemzi, az év első kilenc hónapjában nagyon enyhe, 0,1 százalékos emelkedést regisztráltak.
Az államtitkár kiemelte: a tartósan alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok, illetve a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is értékálló. A növekvő reáljövedelmek pedig a fogyasztás és a megtakarítások bővülését erősítik - fűzte hozzá.
Hozzátette: az alacsony infláció a vállalkozásokat is segíti azzal, hogy lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ami könnyíti a cégek és az új beruházások finanszírozását. Az előző hónapokhoz képest magasabb, de még mindig 1 százalék alatti index elsősorban az üzemanyagárak változásával magyarázható. A tavaly augusztusi kínai tőzsdeösszeomlás rendkívül alacsony üzemanyagárakhoz vezetett. Ez a termékcsoport 0,3 százalékponttal mérsékelte a teljes indexet, a kőolaj forintban számítva szeptemberben 4 százalékkal került kevesebbe az előző évihez képest - fűzte hozzá.
Arról is szólt, hogy szeptemberben az élelmiszerárak emelkedése is visszafogott maradt. Emlékeztetett: a 2016-os inflációt érintő jelentős kormányzati lépés volt a sertés tőkehús forgalmi adójának csökkentése 5 százalékra. Az idei év havi adatai azt mutatták, hogy a kereskedők jellemzően továbbadták az adócsökkentést a vásárlóknak. Az is látható, hogy az erősödő világpiaci kereslet, elsősorban a kínai húsfogyasztás gyors bővülése a felvásárlási árak emelkedését idézte elő Magyarországon is, ezzel együtt a sertéshús ára az előző hónapban 10,8 százalékkal alacsonyabb volt 2015 szeptemberéhez képest - elemezte az államtitkár.
Kiemelte: ami a 2016-ot illeti, az infláció alakulását a kormányzati lépések mellett külső érdemi hatások is befolyásolták. Az alacsony olajár továbbra is meghatározó szerepet játszik az árak alakulásában, az üzemanyagok ára jócskán elmarad a 2015 azonos időszakában mérttől. A másik jelentős külső hatást az európai gazdaság dezinflációs nyomása jelenti - tette hozzá Hornung Ágnes.
A friss adatok nem támasztják alá az árdinamika gyorsulását, a feldolgozatlan élelmiszerárakat és az energiahordozókat kiszűrő maginfláció szeptemberben is az elmúlt két évben jellemző 0,8 százalék volt az euróövezetben - magyarázta.
A nemzetközi olajár alakulására az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) várható megállapodása döntő hatással lesz - mondta Hornung Ágnes, hozzátéve, a kínálati oldalon a megállapodás elvben elősegítené a piaci egyensúly helyreállítását, a piac 2017 közepén kerülhet egyensúlyba. Kiemelte: az év hátralévő részében is visszafogott árdinamika fogja jellemezni a gazdaságot, főként az olajárcsökkenés és az európai uniós inflációs hatások következtében.
Rámutatott: elmondható, hogy az idén eddig mért átlagosan 0,1 százalékos árváltozást követően az éves infláció az elkövetkező hónapokban némileg magasabb lehet, decemberre elérheti az egy százalékot. Az infláció 2016-ban összességében kismértékben alacsonyabb lehet a kormány idei konvergenciaprogramjában szereplő 0,4 százalékos előrejelzésénél - jelezte az NGM államtitkára.
Kiemelte: az infláció 2010 után történt leszorítása jól tükrözi, hogy a magyar reformok működnek, gyakorlatilag nincs olyan makrogazdasági mutató, amelyben nem értünk volna el trendszerű javulást az elmúlt években.
Hornung Ágnes emlékeztetett: a közösség szabályainak megfelelően az Európai Unió tagállamai az EDP (túlzottdeficit-eljárás) keretében tavasszal és ősszel jelentést készítenek a kormányzati szektor hiányának és adósságának konvergencia kritériumok (ESA) szerinti alakulásáról.
Az NGM államtitkára rámutatott: az előzetes tavaszi adatközlés számainál is kedvezőbben alakult a magyar államháztartás két kiemelt mutatója. 2015-ben a hiány a GDP 1,6 százaléka lett (a tavaszi EDP szerint még 2 százalék volt), míg az államadósság a GDP 74,7 százalékát (tavasszal 75,3 százalékot) érte el. A magyar gazdaság növekedése a legfrissebb adatok alapján igen dinamikus volt, 2014-ben a GDP 4 százalékkal, míg 2015-ben 3,1 százalékkal nőtt - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: már egyre biztosabb, hogy az idei év végére kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél kedvezőbben alakul, így a kormány a GDP 2 százalékáról 1,7 százalékra módosította a hiánycélt.
Hornung Ágnes rámutatott: a magyar gazdaság teljesítményét idén már a hitelminősítők is elismerték. A Fitch Ratings májusi felminősítése után a Standard and Poor's hitelminősítő intézet is befektetési kategóriába sorolta a magyar államkötvényeket. A múlt hét végén Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgyűléssel párhuzamosan tartott számos nemzetközi befektetői találkozó tapasztalata az volt, hogy a nagy pénzügyi befektetők elismerik a magyar gazdaság átalakításának sikerét - emelte ki Hornung Ágnes.
MTI
