Szollár Domokos tájékoztatása szerint az adatvédelmi biztos a rendelet céljával és irányával egyetértett, így nem politikai, hanem jogász-szakmai kérdésekről zajlott az egyeztetés.
Mint mondta, Jóri András azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség. A kormányszóvivő hangsúlyozta: szeretnék egyértelművé tenni, hogy ez a felsővezetőkre és bizonyos vállalatoknál a meghatározó középvezetőkre vonatkozik.
Közölte: a pontosítást vagy a várhatóan az idén ősszel a parlament elé kerülő, a többségi tulajdonú állami, önkormányzati cégeknél, közmédiumoknál dolgozók fizetésének maximalizálásáról szóló törvényjavaslatba építik bele vagy jövő tavasszal - a következő közzétételi határidő előtt - módosítják az eredeti kormányrendeletet.
A kormány augusztus végén fogadta el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, amely szerint szeptember 15-étől bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni az érintettek pénzbeli juttatásait. Ez vonatkozik azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam.
A szabályok szerint nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket.
A nyilvánosság megismerheti a végkielégítés mértékét és a felmondási idő tartamát is. A vezető tisztségviselőknél, felügyelőbizottsági tagoknál felkerül az internetre a megbízási díj, a megbízási díjon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is.
A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatók el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
MTI/Menedzsment Fórum
