2014 végén hazánk nettó külső adósság a GDP 32,9 százalékát tette ki az előző évi 37,3 után. 2010-ben még 54,5 százalékon állt ez a mutató, ami a tavaly év végén most már 2005-ös szintre csökkent. Akkor ugyanis hazánk nettó külső adóssága a GDP 30,8 százalékát tette ki.
Az elmúlt években a külső adósság leépítése töretlen volt és nagyütemű. Ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a 2009-es csúcsot jelentő 57,2 százalék mára 24,3 százalékponttal mérséklődött. A változáshoz a GDP növekedésének üteme 2013-2014-ben tudott érdemben hozzájárulni. Noha az adósság leépítése 2009 óta igen látványos volt, még van hova apasztani az állományt, hiszen a 2001-2002-ben 15,3 és 16,5 százalék jelentette a mélypontot.
A fenti grafikon egyébként még egy fontos dologra rávilágít. Jól mutatja ugyanis azt, hogy az elmúlt két évben bekövetkezett gazdasági növekedés más, mint a korábbi éveké. Ezúttal ugyanis nem külső források segítségével történt a gyarapodás. Ilyesmi legutóbb 2001 és 2006 között történt, amikor a gazdasági növekedés 3-4 százalékon tartását egyebek mellett a külső adósságunk halmozása is segítette.
Visszatérve a külső adósság tavaly folytatódó leépülésére, a Magyar Nemzeti Bank fizetési mérleg jelentése szerint a csökkenésben az államháztartás, a bankrendszer és a vállalatok is szerepet játszottak. A bankok mérlegkiigazításának köszönhetően a szektor nettó külső adóssága nagymértékben elmarad már a 2008-ban tapasztalt szintektől. A vállalatok is tovább csökkentették a külföldi tartozásaikat, az államháztartás adóssága azonban érdemben nem változott, a tranzakciókból eredő mérséklődést ellensúlyozta az állomány átértékelődése. Az állami mutató javulását fékezte a kamatcsökkentési ciklussal összhangban mérséklődő hozamok miatti átértékelődés és a gyengébb forintárfolyam is.
(Forrás: MNB)
A nettó külső adósság elmúlt években tapasztalt folyamatos csökkenésében a tranzakciók és a nominális GDP-ben bekövetkezett változások mellett az árhatások (részsedések és állampapírok árfolyamváltozása) is szerepet játszottak. 2009 óta ugyanis több mint 5 százalékponttal növelték ez utóbbi tényezők a nettó külső adósságot, melyben főként az államkötvényhozamok csökkenéséhez kapcsolódó átértékelődés játszott szerepet. A növekedés irányába hatott az is, hogy a forint leértékelődött a főbb devizákkal szemben.
(Forrás: MNB)
Székely Sarolta
mfor.hu
