Fenntarthatatlan a vasutasok családtagjainak ingyenes utazása, a segélyek összege pedig nem lehet majd magasabb a mindenkori minimálbérnél - többek között ezek a konkrét lépések derülnek ki a Széll Kálmán Terv hétfőn nyilvánosságra hozott angol szövegéből.
2013-tól biztos nem lesznek válságadók
A strukturális reformok fő célja a gazdasági növekedés beindítása, a munkaerőpiac erősítése és Magyarország versenyképességének növelése - olvasható az angol szöveg bevezetőjében. Az angol bemutatóban a kormány is elismeri, hogy az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél jobbára egyszeri tételek - a különadók és a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása - miatt tartható.
"Ezeknek az átmeneti tételeknek az eltűnése után 2013-ban és 2014-ben kockázatokat hordozott volna a kormány hiányterve, ezért volt szükség további lépésekre" - indokolja az újabb reformokat a kormány. "2013 január elsejétől a tavaly bevezetett válságadók megszűnnek" - szögezi le a kormány. A bankadót pedig felváltja majd a harmonizált európai pénzügyi adó.
A kormány hitet tesz amellett is, hogy a költségvetés hiányát 2011 után nem fogja az államosított magánnyugdíjpénztári vagyonból finanszírozni. A vagyon teljes egészében az államadósság finanszírozására megy majd. Az új alkotmányban célként fogják rögzíteni az 50 százalékos GDP-arányos államadósságot.
Bajnaiékat is megdicsérték
A költségvetés kamatkiadásai 1050-1100 milliárd forintot tesznek ki évente és 1,5-2 százalékkal emelik az EU 27 átlaga fölé a költségvetési hiányt. A minisztérium összesítése szerint 2008 ősze óta hazánk 2010-re 957 milliárd forinttal, az idei évre pedig már 1024 milliárd forinttal javította a költségvetés egyenlegét.
Ennek nagy része a Bajnai-kormány érdeme, azonban a Széll Kálmán Terv itthoni bemutatásán - vélhetően politikai okokból - erről sem esett szó. Érdekesség egyébként, hogy Bajnai Gordon neve az angol szövegben sem szerepel, mindössze felsorolják az elmúlt két és fél évben tett intézkedéseket a 13. havi nyugdíj megszüntetésétől a rokkantnyugdíjazás szigorításáig.
"Ezek az intézkedések részben konszolidálták a magyar közszférát, ugyanakkor negatív hatással voltak a belső keresletre, a befektetésekre, a munkaerőpiacra és a gazdasági növekedésre" - olvasható a dokumentumban.
Nem lehetett tovább halogatni
A kormány szerint a reformok további halogatásának komoly következményei lettek volna, a legnagyobb kockázatot a forint gyengülése jelenti. Tíz százalékos leértékelődés évente 70 milliárdos pluszterhet jelent a magyar háztartásoknak, ez pedig a hitelek bedőléséhez és a bankok csődjéhez vezetne - emeli ki a kormány.
"A strukturális reformprogram sikertelen végrehajtása esetén az a veszély fenyeget, hogy a három legnagyobb hitelminősítő a befektetésre már nem ajánlott kategóriába sorolja a magyar hosszútávú adósságot" - figyelmeztetnek. Ez pedig több nagy intézményi befektető esetében a hazai befektetéseik kivonását okozná, amivel nőnének Magyarország kamatterhei. Jelenleg a Moody's, a Standard & Poor's és a Fitch listáján is egy fokozattal állunk a "bóvli" kategória felett. További veszély, hogy ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy hazánk nem tesz meg mindent a deficit leszorítása érdekében, akkor az uniós fejlesztési források befagyasztásáról dönthet, ami elvonná az Új Széchenyi Terv forrásait.
A reformcsomag nélkül hazánknak újra a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett volna fordulnia segítségért, akkor pedig kénytelenek lettünk volna elfogadni az általuk diktált feltételeket - szól az újabb érv a strukturális reformok mellett.
Vannak konkrétumok is
A költségvetés helyzetét és a munkaerőpiaci aktivitást többek között azzal lehet javítani, ha lerövidítjük a munkanélküli segély jogosultsági idejét, ezzel mindenkit arra ösztönzünk, hogy a lehető leghamarabb találjon magának új munkahelyet - emeli ki a kormány.
Az már a Széll Kálmán Terv hazai változatában is szerepelt, hogy a kormány azt szeretné elérni, hogy a segély ne lehessen több, mint a munkabér. Az angol verzió ennél is tovább megy: a szociális transzferek összege a mindenkori minimálbér (jelenleg 78 000 forint) összegénél alacsonyabb kell, hogy legyen. A kormány arra számít, hogy a munkaerőpiacon meghozandó intézkedések 2012-re 100 ezerrel, 2013-ra 200 ezerrel, 2014-re pedig 300 ezerrel csökkentik majd a munkanélküliek számát. (mfor.hu szerk: Bár az angol szövegben "the number of unemployments" fordulat szerepel, valószínűbb, hogy a Terv készítői nem a munkanélküliek számának csökkentésére, hanem a foglalkoztatottak számának hasonló arányú növelésére gondolnak, ahogy azt Matolcsyék korábban már többször megfogalmazták.)
A közösségi közlekedéssel kapcsolatban a kormány leszögezi: igazságtalan az a rendszer, mely a vasutasok családtagjainak ingyenes utazást biztosít, ezért ezt el fogják törölni. Korábban a sajtóban már megjelentek ilyen hírek, azonban a Széll Kálmán Terv hazai ismertetésekor ennyire konkrétan nem hangzott el ez az intézkedés.
Beke Károly
mfor.hu
