A tárgyalások célja, hogy lehetővé tegye Athén gyors hitelhez jutását, ha erre szükség lesz, mert adósságszolgálatát piaci kölcsönökkel esetleg már nem tudja finanszírozni. Az egyeztetéseken rögzítik azt is, hogy a nemzetközi szervezetek milyen konszolidációs lépéseket látnak szükségesnek Görögország részéről a következő két-három évben.
A görög fél egyelőre csak a feltételeket hallgatja meg, hivatalosan még nem kérte a hitelt, amely az első évben 30 milliárd euró lehet az euróövezeti tagok és 10-15 milliárd euró az IMF részéről. Ha Görögország végül az intézményi hitel felvétele mellett dönt, ez lehet a legnagyobb állami megsegítési akció. Görögország azonban választhatja azt is, hogy nem kér az IMF és az EU pénzéből és továbbra is csak a nemzetközi hitelpiacon próbál kedvező feltételekkel kölcsönöket szerezni - ennek azonban elemzők szerint kicsi a valószínűsége.
A görögök többsége azonban erősen tart az intézményi hitelfelvétel következményeitől: a közvélemény-kutatások szerint a lakosság háromnegyede további életszínvonal csökkenéstől fél, annak ellenére, hogy a többség továbbra is támogatja az októberben megválasztott szocialista kormányt. A tárgyalások szerdai kezdetekor mindenesetre újabb csúcsra emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása is: a CMA Data Vision adatai szerint a görög CDS-díjszabás ötéves futamidőre 476,2 bázispontra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az adósságtörlesztés megszakadása elleni biztosításként most 10 millió eurónként évente 476.200 eurót számítanak fel a keddi 464 ezer euró után.
MTI/Menedzsment Fórum
