Az adattárház bevezetése tehát könnyebbséget jelent az idő- és az emberierőforrás-gazdálkodás terén. Míg ugyanis a kontrolling munkájában korábban nem volt lehetséges az ügyfél- és termék-jövedelmezőség kimutatása és egyéb tranzakcionális riportok elkészítése, addig ma már a megfelelő adatkör és jelentéstartalom magában az adattárházban előáll. Így a kontrolling számára sokkal több idő marad az érdemi munkára, a mélyebb elemzésekre.
Az MKB további terveit illetően Sebők András elmondta: még ebben az évben adattárház alapra helyezik a kockázatkezelést és a jelentéskészítést, s előkészítik a CRM és az ügyfél-előkalkulációs projekteket. A jelentéskészítési projektben egyébként már sok munka fekszik, ez jelenleg már használatbavételi bevezetési fázisban van, a kockázatkezelés pedig - a jelentéskészítésre épülve - most van bevezetés alatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kontroling-adattárház már kiegészült a jelentéskészítési adatkör jelentős részével, a kockázatkezelési adatkör pedig rövidesen bekerül.
Átláthatóbb banki rendszerekért
A pénzintézetekre általában jellemző a heterogén informatikai környezet. Jó néhány számlavezető vagy más tranzakciós rendszer működhet egymás mellett, ezekben szétszórtan jelennek meg az ügyfelek adatai. A rendszerek, illetve a bennük található adatkörök ráadásul át is fedhetik egymást mind ügyfélkörben, mind pedig termékstruktúrában. A hatékony működés szempontjából viszont elengedhetetlenül szükséges, hogy a bankok egységes, átlátható adatstruktúrát alakítsanak ki, amelynek jóvoltából mindenki ugyanabban a formában értelmezi ugyanazokat az adatokat.
