<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		

Szakítani akar a kormány azzal a gyakorlattal, mely szerint a hazánkba települő multinacionális cégek az európai átlagnál lényegesen magasabb állami támogatást kapnak. A tervek szerint egy-egy új munkahely után legfeljebb 5 millió forint támogatás járna a jövőben, ezzel kapcsolatban az mfor.hu összegyűjtötte, mennyi támogatást kaptak az elmúlt évek nagyberuházásai.

Jelentősen megvágná a kormány a hazánkba települő cégek állami támogatását - mondta Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek. Kérdés, hogy az alacsonyabb támogatással ide lehet-e vonzani a cégeket úgy, hogy cserébe vállalniuk kell, hogy többségében magyar beszállítókkal dolgoztatnak majd.

Eddig jóval többet kaptak

A Magyar Nemzet cikke szerint a jövőben csak az a multi kaphat támogatást, amelyik garantálja a magyar beszállítók alkalmazását, s annál többet, minél több hazai vállalkozást tud bevonni a termelésbe. Egy munkahelyre azonban így sem áldozna ötmillió forintnál nagyobb összeget az állam, s a támogatásnak öt év alatt meg kell térülnie.

A kormány terveinek ismeretében az mfor.hu összegyűjtötte az elmúlt évek legnagyobb beruházásainak állami támogatását, illetve kiszámoltunk, hogy mennyibe került egy munkahely az államnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ötmilliós határnál lényegesen nagyobb összeget kaptak az érintett cégek.

Az első komolyabb felzúdulást a Hankook állami támogatása váltotta ki: a dél-koreai gumigyártó 2007-ben jelentette be, hogy Dunaújvárosban építi meg első európai gyárát. A cég akkor sajtóhírek szerint 16 milliárd forintos állami támogatást kapott, amiért cserébe vállalta, hogy 1500 embernek ad munkát. Egyszerű matekozással kiszámítható, hogy kicsit több mint 10,5 millió forintnyi támogatás jutott egy munkahelyre. Az Orbán-kormány által tervezett változás alapján tehát nagyjából fele ennyi járt volna a cégnek.

2008 júniusában jelentette be a Mercedes, hogy Kecskeméten építi fel első kelet-európai gyárát, mely 2500 embernek ad majd munkát. Az építkezés azóta is gőzerővel folyik, a tervek szerint 2011 végén gördülhetnek le az első magyar Mercik a futószalagról. A német cég állami támogatásáról ellentmondó hírek jelentek meg: először 35, majd 30 milliárd forintról volt szó, a legfrissebb hírek pedig már 22,1 milliárdról szólnak. Még ha ezzel a legalacsonyabb összeggel számolunk, akkor is 8,84 millió forintba kerül egy munkahely az államnak, ami több mint másfélszerese az ötmilliós limitnek.

Tavaly szeptemberben két nagy autógyár is terjeszkedést jelentett be hazánkban: a General Motors tulajdonában lévő Opel 500 millió eurós beruházással 800 új munkahelyet teremt Szentgotthárdon, míg az Audi győri gyárát bővíti. Az Opel esetében 7,5 milliárd forintos állami támogatással valósul meg a beruházás, azaz közel 9,5 millióba kerül egy munkahely, míg az Audi a hírek szerint 20 milliárd forint körüli összeget kap 1800 fős bővítésére, ami 11,1 millió forintot jelent munkahelyenként.

Kérdés, ki akar majd idejönni fele ennyiért

A fenti négy példából is kiderül, hogy az elmúlt években az államtitkár által említett ötmilliós határnál lényegesen többet kaptak a cégek egy-egy magyarországi munkahely megteremtése után. Az általunk kiemelt négy beruházás összesen közel 65 milliárd forint állami támogatásban részesült, a tervezett változás után ennek nagyságrendileg a fele illetné meg a cégeket.

Mindezek után kérdés, hogy lesznek-e olyan nagy világcégek, akik a jövőben fele ennyi támogatásért is hajlandók lesznek hazánkban terjeszkedni. Könnyen lehet ugyanis, hogy a változással egyik legfőbb vonzerejét veszti el hazánk a külföldi befektetők szemében.

A fentieket persze kompenzálhatja az, hogy a kormány tervei szerint 2013-tól minden magyarországi cég esetében 10 százalék lesz a társasági nyereségadó kulcsa az eddigi 19 százalék után. Ez a kulcs pedig az egyik legalacsonyabb egész Európában, ami kárpótolhatja a cégeket a kieső állami támogatásért.

Beke Károly

mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.