Semmisek, vagy sem a devizahitel szerződések?
A devizahitel szerződések körül már évek óta tart a vita, közgazdászok és jogászok más-más véleményen vannak. Van, aki azt mondja, hogy hibás konstrukció, mások, hogy nem is beszélhetünk kölcsönről, ugyanakkor a Kúria 2013. decemberében amellett foglalt állást, hogy a devizahitel szerződések nem tisztességtelenek, nem ütköznek jóerkölcsbe és nem is uzsorás szerződések. A Kúria jogegységi döntéséből sokan azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy a devizahitel szerződések nem is lehetnek semmisek. Erről szó sincs! – mondja az ügyvéd. Az igazság az, hogy a devizahitel szerződéseket mindig egyedileg érdemes és kell megvizsgálni, mert vannak olyan esetek, amikor egy szerződés semmissége a törvényi előírások alapján megállapítható.
Miben más az autó devizahitel szerződés, mint az ingatlanra felvett jelzáloghitel szerződés?
A két célra megkötött szerződések esetén merőben eltérő lehet a jogi helyzet. Ennek egyik oka, hogy míg a lakás vásárlásához felvett kölcsönök esetén a szerződések közjegyzői okiratban nyertek végső alakot, addig az autó vásárlásoknál felvett deviza elszámolású kölcsönök esetén nem találkozunk közjegyzői okiratba foglalt szerződésekkel. Ez igen lényeges különbség lehet, hiszen alapvetően befolyásolja a jogvita módját. Egy vitás kérdésben igen lényeges elem, hogy milyen eljárásokban lehet az igazunkat keresni, és azt is, hogy mennyibe kerül mindez. – tudhattuk meg dr. Kocsis Ildikótól.
Miben térnek még el az autós devizahitelek?
Más lényeges különbség is felfedezhető, ha sok szerződéssel találkozik valaki. Autó devizahiteles szerződést ugyanis jellemzően nem a nagy bankok kötöttek, hanem különböző autó finanszírozást végző pénzügyi vállalkozások, lízing cégek. Más volt az elbírálás, folyósítás menete is. Sok esetben a szerződések részleteiben nem jól, vagy nem eléggé kidolgozottak, úgy is mondhatjuk, hogy hiányzik belőlük ez-az – véli a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda vezetője. Márpedig vannak olyan hiányzó elemek, amik miatt a szerződés semmisségének megállapítása már elkerülhetetlen, azt a bíróság sem tudja a felek helyett pótolni.
Nem mindegy, hogy mennyiről szól egy kölcsön szerződés
Harmadik igen lényeges eltérés, maga a szerződés összegszerűsége. Míg 1-1 ingatlan devizahitel szerződés esetén 10-15, akár 20 millió forint is lehet a kölcsön eredeti összege, addig az autó finanszírozásoknál ez lényegesen kevesebb volt. Márpedig egy jogvita esetén nem mindegy, hogy a semmisség megállapítása milyen szükséges rendezéssel jár együtt.
Az egyik érv amellett, hogy az ingatlan devizahitel szerződések esetén nem jó az adósnak, ha a szerződés semmissé válna, pont az volt, hogy ilyen esetben az adós nem tudná egy összegben visszafizetni a felvett kölcsön teljes összegét. Vagyis nem lenne megoldható az eredeti állapot helyreállítása. Ez a problémakör azonban az autó devizahiteles szerződések esetén már más megvilágításba kerül. Egyrészt maga a kapott kölcsön összege sem volt olyan magas, mint egy ingatlan vásárlás esetén, másrészt az évekig tartó törlesztés során sok adós már visszafizethetett annyit, amennyi az eredetileg megkapott tőke összege volt. Így tehát a semmisség esetén szükségessé váló elszámolás, az eredeti állapot helyreállítása közel sem biztos, hogy lehetetlen feladat elé állítaná az autósokat.
Elöregedett autók
Szintén sajátos elemként jelentkezik az autó devizahitelek esetén az a körülmény, hogy egy-egy finanszírozott gépjármű a futamidő vége felé már igen sokat veszít az értékéből. Vagyis az adós joggal érzi azt a kölcsön utolsó éveiben, hogy „az ablakon dobja ki a pénzt”, hiszen az autó lehet, hogy már nem is használható, rosszabb esetben már nincs is meg, mert azt időközben ellopták. Igaz, a kölcsönökkel mindig együtt járt egy kötelező casco biztosítás is, de nyugodtan bevallhatjuk, hogy a lopáskár esetén fizetendő biztosítási összeg szinte soha nem elegendő egy másik autó beszerzésére. Arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben a biztosítótól nem a tulajdonos károsulthoz érkezik meg a biztosítási összeg, hanem a finanszírozó pénzintézethez, mely összeg azonban a még fennálló kölcsön tartozás teljes kifizetésére nem elegendő.
Már a fentiekből is látható, hogy az ingatlan és az autó devizahitelek közel sem egy cipőben járnak. Tagadhatatlan, hogy a konstrukció deviza elszámolási részében azonos az elv, mely miatt az adós végül lényegesen többet fizet vissza, mint amilyen összegben ténylegesen, vagyis forintban hitelhez jutott, ugyanakkor az autó devizahitelek esetén a kép sokkal eltérőbb, a szerződések általában több hibában szenvednek, mint lakásra vonatkozó társaik. Érdemes lehet megvizsgáltatni szakemberrel, hogy milyen jogi lépések tehetők meg a terhek csökkentése, vagy végleges megszüntetése érdekében.
mfor.hu
