A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. Ilyenre legutóbb közel másfél éve, 2024 szeptemberében volt példa. A kamatfolyosó két széle is ugyanekkora mértékben módosult: az egynapos jegybanki betét kamata 5,25, míg az egynapos fedezett hitelé 7,25 százalékra került.
A februári monetáris lazítás irányába mutatott már az is, hogy a Monetáris Tanács a január 13-i ülésén 8-ról 6 százalékra csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját. A hitelintézetekre március 1-jétől vonatkoznak majd az új kondíciók.
Az Mfor Elemzői Konszenzusa szerint a hazai makrogazdasági elemzők nagy többsége számított erre a döntésre. Ezt elsősorban a januárban 2,1 százalékra csökkenő inflációval, és a jegybank által is különösen figyelt alacsonyabb év eleji átárazásokkal (amelyek negyedakkorák voltak, mint egy éve ilyenkor) magyarázták. Emellett a pénzpiaci stabilitást is kiemelték: az euró árfolyama ugyanis az elmúlt időszakban stabilan a 380 forintos szinten, vagy enyhén az alatt mozgott.
Arról, hogy valójában milyen szempontok álltak a Monetáris Tanács februári kamatcsökkentésének hátterében, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartott sajtótájékoztatót.
Varga: nem döntöttünk kamatcsökkentési ciklusról
„A kedvező inflációs alapfolyamatok, valamint a pénzügyi stabilitás tették lehetővé a kamatkondíciók óvatos mérséklését. Nem kötekeződtünk el egy konkrét kamatpálya mellett, nem döntöttünk kamatcsökkentési ciklus indításáról. Továbbra is óvatos, adatvezérelt és ülésről ülésre történő megközelítést alkalmazunk” – kezdte tájékoztatóját Varga Mihály. A jegybank elnöke megemlítette, hogy fontosnak tartják majd átfogóan értékelni a mostani lépés hatásait.
A Monetáris Tanács – a piaci elemzőkhöz hasonlóan – szintén a várakozásoknak megfelelő, kedvező inflációs alapfolyamatokkal, valamint a pénzügyi stabiltással indokolta az egyhangú kamatcsökkentést. Varga Mihály szerint a feltörekvő piacok (így a Magyarországot is magába foglaló közép- és kelet- európai régió piacai) ellenállónak bizonyultak az elmúlt időszak pénzpiaci turbulenciáinak. Ezt jelzi az is, hogy a feltörekvő piacok kötvényfelárait mérő index mérséklődött. A magyar kötvényhozamok felárának csökkenő trendje pedig tavaly november óta tart.
Varga azt is megemlítette, hogy a háztartások hitelállománya tavaly 14,7 százalékkal bővült, jelentős részben az Otthon Start Programnak köszönhetően. A vállalati szektor hitelállománya 7,5 százalékkal nőtt, amire két éve nem volt példa. 2026 első felében folytatódhat ez a vállalati tendencia, főként a forinthitelek és a rövid lejáratú kölcsönök esetében.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Infláció
Az infláció januárban 2,1 százalékra, a jegybank 3 százalékos célja alá, a tolerenciasáv alsó felébe süllyedt. A maginfláció 2,7 százalékon, szintén a jegybanki cél alatt alakult. Az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is ezen a szinten mozoghat, majd átmenetileg a 2-4 százalékos tolerenciasáv felső harmadába emelkedhet.
Fenntartható módon 2027 második felében érhető el a 3 százalékos jegybanki cél. Az árrésstop inflációs pályára gyakorolt hatásait a jegybank értékeli, ezt pedig a márciusi inflációs jelentésben fogják bemutatni.
Varga kiemelte a vállalati átárazások alacsony év eleji szintjét, amire 2019 óta nem volt példa. A szolgáltatások éves inflációja a decemberi 7,6-ról 5,7 százalékra mérséklődött januárban. Megemlítette ugyanakkor az iparcikkek havi áremelkedési ütemét, ami magasabb volt az egy évvel korábbinál. Erre figyel a jegybank, ettől függetlenül már az erősebb forint hatása is látszik.
Barátság kőolajvezeték, túl sok a bank?
Az árstabilitás elérése a jegybank legfontosabb célja, a kormány joggal, teljesen önállóan hoz döntéseket a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban. Az árfolyamokat, az olaj világpiaci árát természetesen nyomon követi az MNB, de nem látnak jelenleg inflációs kozkázatokat az ügyből kifolyólag.
Nagy Márton szavait az „öt nagybankkal” kapcsolatban Varga nem kommentálta. „A Magyar Nemzeti Bank a kormánytól független intézményként a felelősségi köröket tiszteletben tartja. A jegybanknak nem feladata értékelni és minősíteni komrányzati véleményeket” – tette hozzá Varga Mihály, akinek személyes véleménye ugyan van, de azt nem osztotta meg a publikummal.
A devizatartalék az igazi védőpajzs
A jegybankelnök az amerikai pénzügyi védőpajzzsal kapcsolatos hírekre is kitért. Elmondta, hogy a 2024. végi 44 milliárd euróhoz képest mára 56,8 milliárd euróra nőtt Magyarország devizatartaléka.
„Ez a legerősebb védőpajzs, ha ehhez kiegészítő megállapodások társulnak, annak csak örülni tudunk.”
Ugyanezen a véleményen volt a legutóbbi Klasszis Klub Live-ban Szabó László, a Hold Alapkezelő társalapítója, felügyelőbizottsági elnöke:
Nem hatékony a kamatcsatorna, a jegybank reméli, hogy ez lesz másként is
Ezt követően lapunk a lakosság inflációs várakozásairól kérdezte a jegybank elnökét. Varga Mihály szerint a lakosság áremelkedéssel kapcsolatos várakozásai is elkezdhettek csökkenni. „Az inflációs várakozások mérséklődése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2019 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza a vállalati átárazások mértéke” – fogalmazott. A jegybank márciusi inflációs jelentése újabb részleteket árul majd el.
A jegybankelnök kérdésünkre arra is kitért, hogy milyen reálgazdasági hatások várhatók a mostani, 25 bázispontos kamatcsökkentéstől. Főleg, hogyha figyelembe vesszük, hogy a kettős kamatrendszer, az államilag támogatott hitelek miatt szűkül a Magyar Nemzeti Bank mozgástere ebből a szempontból.
Varga szerint a jegybank most az árfolyamcsatornán keresztül tud leginkább hozzájárulni az infláció csökkenéséhez, a kamatcsatornán keresztül kevésbé. „Bízom benne, hogy eljön majd annak az ideje, hogy nagyobb hatékonysággal tudjuk ezt a csatornát is működtetni. Remélem, hogy azáltal, hogy az infláció a jegybanki tolerenciasáv alsó sávjában tartózkodik, a kormány is átgondolja majd a (kettős kamatrendszer fenntartásával, a támogatott hitelekkel kapcsolatos – a szerk.) döntéseit.”
A forint a kamatcsökkentés 14 órás bejelentésekor az euróval szemben a 379-es szint felett tartózkodott, majd ugyan kissé gyengült, Varga szavaira erősödni kezdett, s délután fél 5 körül 378,79 forinton cserélt gazdát az uniós pénz.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
