Az Állami Számvevőszék folyamatosan nyomon követi a 2016. évi központi költségvetés megalkotását, ezúttal a benyújtott törvényjavaslattal egyidejűleg nyilvánosságra hozta a Költségvetési Tanács támogatása érdekében készített elemzését, amelyről a szerdán honlapján közleményben tájékoztatott.
Az ÁSZ jelezte: véleményének nyilvánosságra hozatala után is nyomon követi a jövő évi központi költségvetés megalkotását, a zárószavazásig támogatja a Költségvetési Tanács munkáját. Hozzátette: folyamatban van az Országgyűlés számára készülő költségvetési vélemény kidolgozása is.
A jövő évi költségvetés tervezete alapján az ÁSZ megvizsgálta a kormányzati makrogazdasági előrejelzés összhangját a mértékadónak tekintett nemzetközi és a hazai intézmények prognózisaival, elemezte, hogy a kormányzat gazdasági várakozásainak bekövetkezése esetén a tervezett bevételek teljesülése mennyire kockázatos, illetve a kiadásoknál fennáll-e a túllépés veszélye.
A kérdés, hogy az ÁSZ költségvetésébe jövőre is belefér-e 12,6 milliós lóti-futi autó?
Az elemzés a 2016. évi kormányzati prognózis és az ennek alapján tervezett bevételek esetében súlyos kockázatot nem állapított meg, sőt egyes adók esetében a tervezettet meghaladó költségvetési bevételeket valószínűsít.
A Költségvetési Tanács részére készült elemzés rámutat, hogy a GDP-arányos államadósság a tervezet szerint 2016 végére 73,3 százalékra csökken a 2015 végére várt 74,3 százalékkal szemben.
Az ÁSZ is felhívja a figyelmet arra, hogy az államadósságnak a tervezet szerinti (nominális) 3,3 százalékos növekedése lényegesen magasabb, mint, amit az idéntől hatályos adósságképlet szerint lehetne, ennek alapján ugyanis csak 0,35 százalékkal növekedhetne az államadósság.
A számvevők szerint a 2016. évi költségvetési törvényjavaslatnak a tervezet szerinti államadósság-növekedés melletti elfogadása ellentétes lenne a törvényi előírással, ugyanakkor megfelelne a GDP-arányos államadósság csökkentésére az alaptörvényben előírt kötelezettségnek. A Költségvetési Tanácsnak pedig az alaptörvény szerinti kötelezettség teljesülését kell vizsgálnia a költségvetési törvény elfogadásához való hozzájárulása megadásakor - jegyezte meg az ÁSZ.
A Költségvetési Tanács korábban rámutatott, hogy az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna.
A Nemzetgazdasági Minisztérium már jelezte, hogy kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan.
A szakszervezeti szövetség kevésbé boldog
Nem a jólét és a bérnövekedés költségvetését nyújtották be a parlamentnek, a dolgozói szegénység felszámolására a kormányzat nem nagyon tett intézkedést - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerdán az MTI érdeklődésére.
Hozzátette: a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése azt jelenti, hogy a tehetőseknél lényegesen több marad, mint az alacsony keresetűeknél.
Lassan a közmunkások országa leszünk, fogalmazott a szakszervezeti vezető, mivel tovább nő a közmunkára fordított összeg, jövőre eléri a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összköltségvetésének 70 százalékát, 340 milliárd forintot. A program 30-40 milliárd forinttal indult - emlékeztetett.
A MaSzSz még a költségvetési törvény június 23-ig tervezett elfogadása előtt el akarja kezdeni a tárgyalást a kormánnyal a jövő évi bérekről és az adókról. A MaSzSz bérfelzárkóztatási programot javasol, amely a dolgozói szegénység felszámolását célozza. A "4-szer 9" elnevezésű program szerint 2018-ig három éven keresztül 9 százalékos minimálbér emelést kellene elérni, valamint 9 százalékos szja bevezetését szorgalmazzák az alacsony keresetűek esetében.
Az elmúlt öt év minimálbér növekedésének egyértelmű nyertese a magyar állam - mondta. 2010 óta a bruttó minimálbér 31 500 forinttal nőtt, azonban ebből a dolgozó csak 8500 forintot kapott kézhez, a többit az állam tette zsebre - fejtette ki.
Stratégiai cél a bértárgyalásoknál, hogy a minimálbér nettója érje el az egy fős, egy keresős létminimum értékét - szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve: jelenleg mintegy 20 ezer forint különbség van a kettő között, a nettó minimálbér 68 ezer forint, a létminimum 2013-ban 88 ezer forint volt.
MTI
