5p

Az Állami Számvevőszék a 2016. évi központi költségvetés tervezetéről készített, szerdán nyilvánosságra hozott elemzésében súlyos kockázatot nem állapított meg, sőt egyes adók esetében a tervezettet meghaladó költségvetési bevételeket valószínűsít.

Az Állami Számvevőszék folyamatosan nyomon követi a 2016. évi központi költségvetés megalkotását, ezúttal a benyújtott törvényjavaslattal egyidejűleg nyilvánosságra hozta a Költségvetési Tanács támogatása érdekében készített elemzését, amelyről a szerdán honlapján közleményben tájékoztatott.

Az ÁSZ jelezte: véleményének nyilvánosságra hozatala után is nyomon követi a jövő évi központi költségvetés megalkotását, a zárószavazásig támogatja a Költségvetési Tanács munkáját. Hozzátette: folyamatban van az Országgyűlés számára készülő költségvetési vélemény kidolgozása is.

A jövő évi költségvetés tervezete alapján az ÁSZ megvizsgálta a kormányzati makrogazdasági előrejelzés összhangját a mértékadónak tekintett nemzetközi és a hazai intézmények prognózisaival, elemezte, hogy a kormányzat gazdasági várakozásainak bekövetkezése esetén a tervezett bevételek teljesülése mennyire kockázatos, illetve a kiadásoknál fennáll-e a túllépés veszélye.

A kérdés, hogy az ÁSZ költségvetésébe jövőre is belefér-e 12,6 milliós lóti-futi autó?

Az elemzés a 2016. évi kormányzati prognózis és az ennek alapján tervezett bevételek esetében súlyos kockázatot nem állapított meg, sőt egyes adók esetében a tervezettet meghaladó költségvetési bevételeket valószínűsít.

Ez vajon még belefér? Kattintásra galéria nyílik!

A Költségvetési Tanács részére készült elemzés rámutat, hogy a GDP-arányos államadósság a tervezet szerint 2016 végére 73,3 százalékra csökken a 2015 végére várt 74,3 százalékkal szemben.

Az ÁSZ is felhívja  a figyelmet arra, hogy az államadósságnak a tervezet szerinti (nominális) 3,3 százalékos növekedése lényegesen magasabb, mint, amit az idéntől hatályos adósságképlet szerint lehetne, ennek alapján ugyanis csak 0,35 százalékkal növekedhetne az államadósság.

A számvevők szerint a 2016. évi költségvetési törvényjavaslatnak a tervezet szerinti államadósság-növekedés melletti elfogadása ellentétes lenne a törvényi előírással, ugyanakkor megfelelne a GDP-arányos államadósság csökkentésére az alaptörvényben előírt kötelezettségnek. A Költségvetési Tanácsnak pedig az alaptörvény szerinti kötelezettség teljesülését kell vizsgálnia a költségvetési törvény elfogadásához való hozzájárulása megadásakor - jegyezte meg az ÁSZ.

A Költségvetési Tanács korábban rámutatott, hogy az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna.

A Nemzetgazdasági Minisztérium már jelezte, hogy kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan.

A szakszervezeti szövetség kevésbé boldog

Nem a jólét és a bérnövekedés költségvetését nyújtották be a parlamentnek, a dolgozói szegénység felszámolására a kormányzat nem nagyon tett intézkedést - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerdán az MTI érdeklődésére.

Hozzátette: a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése azt jelenti, hogy a tehetőseknél lényegesen több marad, mint az alacsony keresetűeknél.

Lassan a közmunkások országa leszünk, fogalmazott a szakszervezeti vezető, mivel tovább nő a közmunkára fordított összeg, jövőre eléri a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összköltségvetésének 70 százalékát, 340 milliárd forintot. A program 30-40 milliárd forinttal indult - emlékeztetett.

A MaSzSz még a költségvetési törvény június 23-ig tervezett elfogadása előtt el akarja kezdeni a tárgyalást a kormánnyal a jövő évi bérekről és az adókról. A MaSzSz bérfelzárkóztatási programot javasol, amely a dolgozói szegénység felszámolását célozza. A "4-szer 9" elnevezésű program szerint 2018-ig három éven keresztül 9 százalékos minimálbér emelést kellene elérni, valamint 9 százalékos szja bevezetését szorgalmazzák az alacsony keresetűek esetében.

Az elmúlt öt év minimálbér növekedésének egyértelmű nyertese a magyar állam - mondta. 2010 óta a bruttó minimálbér 31 500 forinttal nőtt, azonban ebből a dolgozó csak 8500 forintot kapott kézhez, a többit az állam tette zsebre - fejtette ki.

Stratégiai cél a bértárgyalásoknál, hogy a minimálbér nettója érje el az egy fős, egy keresős létminimum értékét - szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve: jelenleg mintegy 20 ezer forint különbség van a kettő között, a nettó minimálbér 68 ezer forint, a létminimum 2013-ban 88 ezer forint volt.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!