Mario Draghi kifejtette a jegybanki szakemberek éves nemzetközi tanácskozásán: szerinte az EKB júniusban bejelentett lépései és az euró gyengülése fellendíti a keresletet az euróövezetben, de ha szükséges, az EKB kész további intézkedésekre.
Az eurójegybank elnöke azt mondta, a fellendülés "továbbra is egyformán gyenge" az eurózónában, "a nyomott bérnövekedés még a jobban teljesítő országokban is arra utal, hogy halvány lesz a kereslet". Ezért hosszú ideig laza monetáris politikára lesz szükség, mint mondta, a "túl kevés cselekvésnek" nagyobb a kockázata, mint a "túl soknak", vagyis annak, hogy az EKB lazítása bér- és árinflációs nyomást eredményezne.
Az EKB júniusban a monetáris lazítás irányába mutató négy lépésről döntött: 0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelték az irányadó kamatot és negatív tartományba, az addigi nulláról mínusz 0,1 százalékra csökkentette a kereskedelmi bankoknak az EKB-nál tartott betétei után járó kamatot. Harmadik lépésként szeptemberben és decemberben két új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) indít, és ezek keretében több száz milliárd euró friss tőkét bocsát alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy fellendítsék a hitelezést. Emellett bejelentették, hogy megkezdik egy új program, az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásának kidolgozását.
A legerősebb ösztönző, amely még az EKB eszköztárában van, a mennyiségi enyhítés - a központi bank általi közvetlen kötvényvásárlás programja, amelybe más nagy jegybankok már jó ideje belekezdtek -, de erre nem utalt Draghi pénteki beszédében.
Mint mondta, a júniusi ösztönzőcsomag elvileg növelni fogja a keresletet, és ugyanebbe az irányba hat, az árak és a kereslet növekedését segíti az euró gyengülése. A közös európai pénz pénteken 11 havi mélypontra süllyedt a dollárral szemben.
Az EKB elnöke ugyanakkor ismét fölhívta a figyelmet: a monetáris politika önmagában nem tudja megoldani az eurózóna gazdasági gondjait, ehhez az is kell, hogy az egyes kormányok elvégezzék a szükséges strukturális reformokat, többek között a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét.
MTI
