Az LMP szerint a középosztályra és munkavállalókra mért első csapás a magán-nyugdíjpénztári befizetések elterelése volt az állami rendszerbe. A büdzsétervezet erre "rátesz egy lapáttal": ma már a 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százalékának erőltetett menetben történő visszaléptetése a cél az állami rendszerbe. E lépés alapjaiban ássa alá a szerződéses, jogállami viszonyokba vetett bizalmat azzal, hogy a kormány az egyéni megtakarításokra a nemzeti együttműködés jegyében rátette a kezét - fogalmaz Scheiring Gábor.
A második csapást a középosztályra és a munkavállalókra az október közepén beterjesztett adótörvény-javaslatok jelentették. A magán-nyugdíjpénztári einstandból ennek keretében sok százmilliárdos nagyságrendű jövedelemátrendezést valósít meg a Fidesz-KDNP az alacsony és átlagos mértékű munkajövedelemből élő társadalmi csoportok rovására - írta a politikus. A kedvezményezettek a társasági adókedvezményt kapó nagyvállalkozások és a legmagasabb jövedelműek. Ez nem csak aláássa a társadalmi szolidaritást, de nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez sem: ennek sokkal hatékonyabb eszköze lenne az LMP által javasolt 5 százalékpontos járulékcsökkentés - hangsúlyozta.
A politikus felidézte az LMP csütörtökön bemutatott alternatív költségvetési koncepcióját, amelyben a párt a közösségi intézményrendszer, a hatóságok, a fogyasztókat, a természetet védő ellenőrző szervek megerősítésére tesz javaslatot. A Fidesz-KDNP Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bemutatott javaslata ezzel szemben egy harmadik csapást jelent a munkavállalókra: a közösségi intézményeknél 20-30 ezer fős leépítéseket helyezett kilátásba, a dologi kiadások jelentős megkurtítása mellett.
Az LMP szerint a három csapás politikája súlyosan hátrányos helyzetbe hozza a megtakarításaikat és munkahelyüket elvesztő munkavállalókat, és nem jelent érdemi enyhítést a járulékokat tisztességesen fizető munkaadóknak. Mindez csak a kezdet: az LMP kíváncsian várja a költségvetés részleteit, ezek ugyanis a kormány ígéreteivel ellentétben e hét péntekig nem váltak ismertté. Ezzel a kormány a saját maga által kiterjesztett határidőt is elbukta, ami indokolatlanul korlátozza a törvényjavaslat parlamenti vitájára rendelkezésre álló időt - írta Scheiring Gábor.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a jövő évi költségvetés GDP arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz. A kormány október 27-én elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyet 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a 2,8 százalékos pénzforgalmi hiánnyal tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta a miniszter.
Közölte, hogy a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett.
MTI
