Hozzátette: az etikus életbiztosítási koncepció erősíti az öngondoskodást és a bizalmat. Windisch László kiemelte: az MNB által megalkotott etikus életbiztosítási koncepció fókuszában az átláthatóság mellett a megfelelő, fair ár-érték arány, a szigorúbb befektetési szabályok és a magasabb szintű ügyfél-tájékoztatás áll.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke az MNB-vel tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: Európában is példaértékű az az együttműködés, ahogyan a biztosítási szakma és az MNB szakértői együtt dolgoztak az etikus életbiztosítási koncepció kialakításakor. Rámutatott: egy európai felmérés szerint az ügyfeleknek csak 27 százaléka vizsgálja meg alaposabban vásárlás előtt a biztosítási terméket. A felméréskor a válaszadóknak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy meg is értette, amit olvasott a termékről - mondta.
A tájékoztatón elhangzott: az MNB az általa meghirdetett etikus életbiztosítási koncepció alapján szerdán bocsátotta ki a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlását.
Pandurics Anett rámutatott: fontos, hogy a szabályozók olyan keretrendszert alakítsanak ki, amelyik garantálja, hogy a fogyasztók korrekt információkat kapjanak a termékekről, akik ennek alapján reális döntést hozhatnak. A Mabisz, Európában egyedülálló módon, 2010-től önszabályozó jelleggel bevezette a piacra a teljes költség mutatót (TKM), ami az azóta megalkotott európai szabályozói lépések egyik mintája lett - emlékeztetett a szövetség elnöke.
Pozitív lépésként értékelte, hogy a nyugdíjbiztosításoknál már egy éve bevezették a teljes költség mutató maximumának szabályozását, amit az MNB ajánlásban fogalmazott meg a szakma számára. A szabályozás révén rendkívül hamar eltűntek a piacról az ajánlásoknak nem megfelelő, túl drága TKM-mel rendelkező biztosítási termékek - közölte.
Pandurics Anett elmondta: fontos, hogy az etikus életbiztosítási koncepció mellett az MNB a unit-linked biztosításokhoz új ajánlást vezet be július 1-től, aminek alkalmazását 2017. január 1-től írják majd elő. A Mabisz elnöke szerint a szabályozás nem hoz alapvető változást a piacon, előzetes számításaik szerint az elérhető unit-linked életbiztosítási termékek több mint 60 százaléka megfelel majd a TKM-ajánlásban előírt feltételeknek.
Nagy Koppány, az MNB igazgatója szerint átfogóan igyekeztek újraszabályozni a biztosítási területet, aminek alapja az átláthatóság erősítése. Elmondta: a biztosítási törvény módosításával idén júliustól a befektetési és visszavásárlási értéknek a biztosítás 3. évétől el kell érnie a befektetések 80 százalékát.
Nagy Koppány elmondta, a jegybanki ajánlás szerint elvárják, hogy a biztosítók egyszerűen, könnyen érthetően mutassák be a költségeket, illetve azt is, hogy válasszák külön a kockázati díjakat a megtakarításra szánt összegtől. Az ajánlás tiltja a rejtett költségek felszámítását vagy a költségek bagatellizálását is.
Kitért arra is, hogy az ügyfél-tájékoztatás fontos része az igényfelmérés, amelynek minimális tartalmát 2016 márciusától az MNB rendeletben rögzítette. A jegybanki ajánlás meghatározza az ügyfelek írásbeli, elektronikus és szóbeli tájékoztatása során elvárt gyakorlatokat, például azt is, hogy a biztosítók úgynevezett üdvözlőhívásokkal győződjenek meg a szerződést követően az ügyfelek elégedettségéről.
Hozzátette: kedvező lenne, ha az ügyfelek a lejáratig megtartanák az életbiztosítási szerződéseket, mivel ezeket a lejárati időtartam végére optimalizálják. Úgy vélte, akkor célszerű megtakarítási életbiztosítási szerződést kötni, ha az ügyfél - a biztosítási kockázat fedezése mellett - rendszeres díjfizetésű szerződések esetében legalább 10 éves, míg egyszeri díjas szerződések esetében 3-5 éves megtakarítási időszakot tervez.
MTI
