A magyar lakosság lakáshitel-állományának mértéke, azon belül is a devizaadósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma a szocialista kormányok egyik legsúlyosabb öröksége, ezért 2010 nyarán az Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy megtiltotta az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. Erre azért volt szükség, hogy megálljon a lakosság további eladósodása, amely az otthon elvesztésének kockázatát hordozza magában - fejti ki a tárca a közleményében.
Hozzáteszi: ugyanakkor az EU szabályaival összhangban nem zárható el a deviza alapú lakáshitel lehetősége az emberek elől, ezért szigorú feltételekkel, de a kormány visszaállította a deviza alapú lakáshitelezést.
A közlemény szerint a Bizottság is elismeri, hogy a természetes személyeknek nyújtott deviza jelzáloghitelek kockázatosak, de érvelése szerint a vitatott rendelkezésnél léteznek kevésbé korlátozó alternatív intézkedések is.
A NGM emlékeztet, hogy az Európai Bizottság még 2011 decemberében egy EU pilot-eljárás megindításának keretében jelezte Magyarország felé, hogy a jelzáloghitelt igénylő jövedelmének el kell érnie a minimálbér tizenötszörösét, illetve annak a hitel devizanemében kell fennállnia. A kötelezettségszegési eljárás megindításának tényét a honlapján közölte a brüsszeli testület, de ott részletek nem szerepelnek.
Az MTI úgy tudja, hogy az EB hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert úgy ítéli meg, hogy sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét az a 2011 júliusában született kormányrendelet, amely azt írja elő, hogy csak az kaphat devizahitelt, akinek a kérdéses devizában akkora bruttó havi jövedelme van, amely forintra átszámítva meghaladja a minimálbér tizenötszörösét. A bizottság szerint ez olyan jelentős mértékben leszűkíti a lehetséges hitelfelvevők körét, hogy a szabályozás de facto olyan korlátozás bevezetését jelenti, amely a devizahitelezés teljes betiltására hasonlít, amely egyébként pár nappal a kormányrendelet megszületését megelőzően, 2011. július 1-jén szűnt meg.
Az unió működéséről szóló szerződés általánosságban tiltja a tőke szabad mozgásának bármiféle korlátozását, és ez alól csak ritkán enged kivételt tenni, a szerződésben lefektetett indokok alapján, vagy a közjó érdekében, kényszerítő okok miatt. A korlátozásnak arányosnak és megfelelőnek kell lennie a kitűzött cél elérésére, de az uniós szabályok szerint nem mehet tovább az ehhez szükségesnél.
Az MTI értesülése szerint a bizottság úgy gondolja, hogy a magyar szabályozás az arányosság elvét sérti, mert az elérni kívánt célt más módon, kevésbé restriktív, de hatékony intézkedésekkel is el lehetne érni. A bizottság tisztában van a magyarországi helyzettel és a devizában való túlzott eladósodás következményeivel, ezért az intézkedések célját egyáltalán nem is vitatja. Brüsszel ennek a "legitim" célnak az elérésére ugyanakkor például a fogyasztóvédelmi szabályok szigorítását, más körültekintő hitelbírálati szempontok megállapítását vagy jogilag nem kötelező eszközök alkalmazását is elfogadhatónak tartaná, amelyekről Magyarország az uniós jog engedte kereteken belül szabadon határozhat.
MTI
