A 2016. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadási előirányzata jövőre mintegy 9 százalékkal nőhet az ideihez képest: 97,741 milliárd forint lehet a 2015-ös 89,654 milliárd után. A tárca bevételeit 30,856 milliárd forintra tervezik az idei csaknem 30 milliárd forint után, míg a 2015-ös, több mint 60 milliárd forint támogatás után jövőre 66,884 milliárd forint támogatásban részesül az NGM.
A minisztérium a tervezet szerint jövőre 11,73 milliárd forintot fordít személyi, és 3,167 milliárd forintot dologi kiadásokra. A személyi kiadások előirányzata az idén hasonló összeget, mintegy 11,58 milliárd forintot tesz ki, a dologi kiadásoké pedig 3,095 milliárd forintot.
A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál az ideivel megegyezően 1,7 milliárd forint bevételt, valamint 356 milliárd forint támogatást irányzott elő a kormány. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál 5,817 milliárd forintos bevétellel számol a törvényjavaslat, 10,429 milliárd forintos támogatás mellett. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal mintegy 525 millió forint támogatással számolhat jövőre, míg az intézmény bevételi előirányzata 786 millió forint. A Magyar Államkincstár mintegy 30,878 milliárd forint kiadás mellett 11,651 milliárd forint bevétellel, és 19,2 milliárd forint támogatással számolhat. Az előterjesztés szerint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 1,219 milliárd forint bevétellel és 719,8 millió forint támogatással számolhat.
A fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a legmagasabb, 5,54 milliárd forint a Gazdasági Zöldítési Rendszer támogatása. A turisztikai célelőirányzatra is 5 milliárd forint feletti támogatás, 5,37 milliárd jut a tervek szerint.
A zöldítési rendszerrel kapcsolatban a javaslat indoklásából kiderül, hogy a 2015. decemberi párizsi klímacsúcson feltételezhetően konkrét vállalás fog történni a fejlődő országok klímafinanszírozására biztosítandó forrás tekintetében. A vállalást az Európai Unió teszi meg, és a tagállamoknak kell teljesítenie. A Magyarországra jutó vállalást egyrészt az NGM-ről szóló fejezetben a Zöldítési Rendszer jogcímcsoport, másrészt pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport terhére biztosítják.
A Miniszterelnökség kevesebből gazdálkodik
Jövőre már csökkenhet a Miniszterelnökség költségvetési támogatása azt követően, hogy a tárca büdzséje - növekvő feladataival párhuzamosan - jelentősen emelkedett az idén.
A Miniszterelnökség jövőre 183 milliárd forintból gazdálkodhat az idén rendelkezésére álló 210 milliárd forint helyett.A Miniszterelnökségnek a kormányszerkezet átalakítása előtt, 2014-ben 43 milliárd forint költségvetési pénz jutott.
A Miniszterelnökség fejezetében a legnagyobb támogatási tételt - csaknem 115 milliárd forintot - ezúttal is a megyei és a járási kormányhivatalok költségvetése jelenti. Emellett az is a tárca költségvetésében szerepel, hogy a paksi atomerőmű-beruházásra jövőre 113 milliárd forintot biztosíthatnak az idei 28 milliárd forint után.
Jövőre a Miniszterelnökségnek mint minisztériumnak a költségvetése 22 milliárd forintról 16 milliárd forintra csökken a büdzséjavaslat szerint, a fennmaradó több mint 165 milliárd forintot a tárcához tartozó szervezetek kapják. Ezek között van az Információs Hivatal (támogatási javaslata 12,6 milliárd forint), a Nemzetstratégiai Kutató Intézet (egymilliárd forint), Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (340 millió forint), a Nemzeti Örökség Intézete (318 millió forint), a Veritas Történetkutató Intézet (260 millió forint), az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont (791 millió forint), a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (183 millió forint), a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (1,4 milliárd forint), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (4,3 milliárd forint), a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (668 millió forint), a Nemzeti Innovációs Hivatal (434 millió forint) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (997 millió forint).
Kormányfői protokollra - a korábbi évekhez hasonlóan - jövőre is félmilliárd forintot szánnak, a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok és konzultációk kiadásai is változatlanok maradnak, előbbire ezúttal is 1,1 milliárd forintot, míg utóbbira 600 millió forintot szán a kabinet.
Szintén ebből a fejezetből derül ki, hogy a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára az idei 47 milliárd forint után 20 milliárd forint jut. A Miniszterelnökség soraiban ezúttal is 100 milliárd forint szerepel rendkívüli kormányzati intézkedésekre, ugyanakkor az országvédelmi alapba ezúttal 40 milliárd forinttal többet, szintén 100 milliárd forintot javasol elkülöníteni a kabinet. Az alap idei évre eredetileg előirányzott kerete jelenleg 30 milliárd forintra csökkent.
Az Országgyűlés Hivatala jövőre az idei 20,8 milliárd forintnál egymilliárd forinttal nagyobb keretből gazdálkodhat, az Országgyűlési Őrség büdzséje ugyanakkor 2,6 milliárd forint maradhat.
A Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetése - benne az állami kitüntetésekre és az államfői protokollkiadásokra szánt előirányzattal - teljes mértékben változatlan, 2,3 milliárd forint lehet.
MTI
