Elszálltak a kamatkiadások
Az idei év első három hónapjában a költségvetés már 452,1 milliárd forintot költött kamatkiadásokra, ami 2006 óta biztosan a legmagasabb érték, de az adósság növekedése miatt valószínűleg korábban sem volt ilyen mértékű kamatfizetés az első negyedév alatt. A legmagasabb minden évben a februári kamategyenleg, azonban az idei 286,8 milliárdos februári kamatfizetés így is 18 milliárddal elmaradt a tavaly februáritól. Vagyis a rekordkiadásért a januári és a márciusi kamatfizetések voltak felelősek, januárban 19,5, márciusban pedig 36,7 milliárddal több ment el kamatfizetésre, mint egy évvel korábban. Így három hónap alatt összesen 38,2 milliárddal fizettünk ki többet, mint tavaly.
Persze az adatokat azért érdemes egyelőre óvatosan kezelni, mert a költségvetési tájékoztatókban a kormány is rendre kiemeli, hogy a kamatfizetés lefutása éven belül jelentősen változhat, és mi is azt tapasztaltuk, hogy vannak hagyományosan kiugró hónapok, mint például a február, az október vagy a november. Vagyis végleges összehasonlítható adatokra az év végéig várnunk kell, de az eddig eltelt három hónap adatai árulkodók.
Főleg úgy, hogy tavaly a nyugdíjpénztári vagyon "bezsebelésének" köszönhetően jelentős adósságcsökkentés is történt, összesen mintegy 1400 milliárd forint értékben vontunk be forintkötvényeket. Ennek függvényében még rosszabb hír a kamatkiadások jelentős emelkedése.
Az idei első negyedév 452,1 milliárd forintos kamatfizetése például 214,6 milliárddal magasabb a 2006-os év hasonló időszakában tapasztaltnál. Mindez annak függvényében figyelmeztető, hogy az év egészében mindössze alig 80 milliárddal akarunk többet költeni kamatokra, mint hat éve, vagyis innen kezdve jelentős javulást kellene felmutatni, hogy ez a cél teljesíthető legyen.
Minek köszönhető?
A kamatkiadások jelentős emelkedése több okkal magyarázható. Egyrészt rossz hatással van a gyenge forint, hiszen a devizakötvények után többnyire a kamatokat is devizában kell fizetni. Bár az év eleje óta erősödött a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, de hosszabb távon, például a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva még mindig gyengének mondható a forint.
A másik ok a hozamok emelkedése lehet, könnyen lehet, hogy már annak is érezzük hatását. A szakemberek rendszerint azt szokták mondani, hogy hosszabb időszakban, több hónapon vagy éven keresztül magas hozamokra van ahhoz szükség, hogy a költségvetés igazán megérezze a hozamemelkedést, mivel a jelenleg forgalomban lévő magyar államkötvények esetében a hátralévő átlagos futamidő 4-5 év. Vagyis egy átmeneti hozamugrás nem befolyásolja jelentősen a kamatkiadásokat.
Azonban a piaci hozamok már hónapok óta jelentősen magasabbak, mint az elmúlt években, vagyis könnyen lehet, hogy már ennek hatásait érezzük. Ha csak a jelenleg forgalomban lévő devizakötvényeinket nézzük meg, akkor az látszik, hogy tavaly tavasszal 6-7,625 százalék közötti hozamon tudtunk kibocsátani euróban és dollárban, hasonlóan magas hozamra csak az 1999-ben kibocsátott dollárkötvényünk esetében volt példa. Ezek a tavaly kibocsátott papírok pedig már egy éve forgalomban vannak, vagyis az utánuk teljesített kamatfizetés megjelenhetett az első három hónap költségvetési adataiban. Az elmúlt bő tíz évben a Magyarország által kibocsátott devizakötvények általában 3-4 százalék körüli hozamon mentek el.
Hasonló folyamat látszik a forintban jegyzett állampapírok piacán is. Kisebb-nagyobb kilengések korábban is voltak, most azonban már hónapok óta magasan ragadtak a kamatok. A tízéves államkötvény esetében például tavaly október elején volt utoljára példa 8 százalék alatti hozamszintre, immár fél éve képtelen ez alá csökkenni az aukciós hozam.
Több megszorítás kellhet
Azért nem mindegy, mennyit költünk kamatkiadásra, mert azt a pénzt, amibe az adósságunk finanszírozása kerül, más területeken kell megspórolni. Vagyis a köznyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik hónapról hónapra a költségvetésben, akkor a már most is kiigazításra szoruló büdzsén még nagyobbat kell szorítani, hogy a hőn áhított 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülhessen.
Ha pedig nem tudjuk jelentősen csökkenteni a hozamokat, akkor a kamatkiadások jelentős emelkedése miatt jövőre még nehezebb lesz tartani a hiánycélt, hiszen minél tovább maradnak magasak a kamatok, annál erősebb azok hatása a kamatkiadásokra. Ráadásul a 2013-as büdzsét így is nehézségekkel terheltnek tartja a szakemberek többsége, hiszen a kormány ígéretei szerint kivezetésre kerülnek a különadók, melyek önmagukban 300-400 milliárd forintos tételt jelentenek a bevételek között.
Beke Károly
mfor.hu
