A héten napvilágra került áprilisi inflációs adat teljesen megfelel az MNB várakozásainak – jelentette ki Király Júlia. (Mint ismeretes 6,6 százalékos pénzromlás egy tized százalékkal alacsonyabb a múlt havinál.) Az MNB alelnöke azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a jegybank legutóbbi két közleményében megfogalmazott aggályok továbbra is aktuálisak.
Negatív és pozitív folyamatok egy időben
Az egyik veszély az egyes nyersanyagárak nagymértékű, az előrejelzéseknél jóval nagyobb emelkedése, és ennek a folyamatnak a végét egyelőre még nem látni előre. Ez olyan külső ársokk, ami költség oldalon nyomást fejt ki a gazdaságban, és ami még ennél is veszélyesebb, ez beépülhet a gazdasági szereplők várakozásaiba. Nagyon lényeges, hogy a gazdasági szereplők tisztában legyenek azzal, hogy folyamatosan konvergálunk az inflációs célokhoz. Rossz volna, ha az inflációs várakozások magasabb szinten beragadnának. A másik meghatározó folyamat a megszigorító csomag óta fellépő kereslet szűkülés. Ennek a profiton keresztül fellépő ármérséklő hatását is fel lehet fedezni.
Király Júlia kiemelte: a maginfláció áprilisi havi 0,5 százalékos, illetve 12 havi 5,6 százalékos növekedése után a jegybanknak arra kell törekednie, hogy minden szükséges lépést megtegyen annak érdekében, hogy a 2009. évi 3 százalékos inflációs célt elérje. "Ha az MNB az inflációs cél elérését veszélyben látja, akkor a monetáris kondíciókon szigorítania kell" - hangsúlyozta a jegybank alelnöke.
Munkaerőpiac: csak találgatni lehet
A legutóbbi jegybanki közleményben a versenyszférában a tervezettnél jobban emelkedő bérekről is említés tettek. Király Júlia szerint ezek az adatatok "nagyon zajosak". A statisztikai béradatok és foglalkoztatottsági számokat nagyon nehéz értelmezni, de kétségtelen, hogy az elmúlt egy-két hónapban megjelent számok a megindult bércsökkenésnek ellentmondani látszanak. A alelnök azonban leszögezte, hogy munkaerőpiacról beérkező egy-két adat alapján nem lehet határozott véleményt mondani.
Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb viták mindig kapcsolódnak a munkaerő piaci fejleményekhez. Az MNB azonban alapvetően nem eszerint ítéli meg a helyzete, hanem már említett külső ársokk és a belső kereslet visszaesése révén. Jobb volna persze, ha jóval könnyebben értékelhető munkaerő-piaci állnának rendelkezésre, és nagyon örülne az MNB annak, ha pontosabban lehetne látni, hogy mi zajlik jelenleg a munkaerőpiacon.
Egyes elemzők úgy számolnak, hogy az év második felében az infláció meredeken esni fog, Király Júlia megerősítette, hogy a jegybankban is csökkenő inflációs pályával számolnak. Arra kérdésre, hogy az Magyar Nemzeti Bank a kedvezőtlen fejlemények ellenére miért tartja fent a 2009-es 3 százalékos cél, az alelnök kifejtette, nagyon egyszerű volna, ha módosítanák a célkitűzést. A jegybanknak azonban nem az a szándéka, hogy a maga által kitűzött célt elérje, hanem, hogy árstabilitást teremtsen, Magyarországon pedig a 3 százalékos infláció jelenti az árstabilitást.
Az MNB hitelesége hozzájárul, hogy Magyarországon elérjük az árstabilitást. Ezt azonban a központi bank nem úgy teheti meg, ha olyan célt határoz meg, amit könnyen elér, főleg ha az koránt sem egyenlő az árstabilitással. Király Júlia szerint az MNB célja az árstabilitás és a gazdaság stabilitásának elérése.
Lakossági hitel piac jó állapotban van
Király Júlia kitért arra is, hogy a lakossági hitelpiac egyelőre nincs veszélyben, csak abból lehet baj, ha egymástól független kockázati tényezők véletlenszerűen együtt realizálódnak. Ennek lényegében ma alig van esélye, de az MNB azt szeretné, ha az ügyfelek és a bankok is körültekintően járnának el. A magyar hitelállomány szerkezete egyelőre nagyon jó, ami minden feltörekvő piacra jellemző, a problémák esetleg majd később jelentkeznek.
Viszont a Magyar Nemzeti Bank arra felhívja a figyelmet, hogy jen hitelnek sokkal nagyobb a kockázata, mint bármilyen más valutáé. A felzárkózó országokra igaz, hogy megéri devizában eladósodni, hisz hosszútávon az árfolyam emelkedéssel számolhatunk. A forint is az euró felé konvergál, és ezért az euró alapú és svájci frank alapú hitelek felvétele racionális döntés lehet. Ám a japán valutával más a helyzet, mivel a magyar és japán makrogazdasági folyamatok nincsenek szinkronban, ezért komoly meglepetések érhetik a jen hitellel rendelkezőket.
Varga M István
