Jeroen Dijsselbloem, aki egyben Hollandia pénzügyminisztere is, kedden egy televíziós interjúban beszélt arról, az sem biztos, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerdán találkozik a francia elnökkel és a német kancellárral.
Az eurócsoport elnöke kiemelte: sok optimista görög nyilatkozatot hallott, ezek azonban alulbecsülik az Athéntól elvárt lépések összetettségét. Hangsúlyozta, hogy a görög nyugdíjrendszert "egyszerűen modernizálni kell", mivel nem fenntartható. Jeroen Dijsselbloem az adósság elengedésének felvetését is elutasította.
"Ha a görögök komoly ajánlatokkal állnak elő, továbbléphetünk, ha nem, akkor megakad a folyamat" - mondta.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter kedden a parlamentben arról beszélt, hogy feltétlenül szükség van a megegyezésre Görögország és hitelezői között, azonban ezt a helyzetet egyik fél sem használhatja a másik zsarolására, ultimátumra. "Görögország partnerei nem utasíthatják az országot, hogy mely eszközöket használja, azonban a görögök sem folytathatják a hitelből való élést" - mondta.
Görögország villámgyorsan fogy ki a forrásokból, hitelezői azonban nem hajlandóak további támogatást nyújtani, amíg Athén nem egyezik bele azokba a reformokba, amelyek szükségesek költségvetése kiegyensúlyozásához és az adósság stabilizációjához a hitelezők szerint.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke szerint Görögország és a hitelezők napokon belül megállapodhatnak. Ehhez azonban politikai akaratra van szükség a görög hatóságok részéről. "Kevesebb taktikázásra és a lényeget illetően több munkára van szükség" - fogalmazott Dombrovskis.
Az új görög javaslatok sem elegendők a megállapodáshoz névtelen EU-s tisztségviselők szerint
A görög kormány által előterjesztett új javaslatok nem elégségesek ahhoz, hogy nemzetközi hitelezőivel megállapodásra tudjon jutni, ami friss forrásokhoz juttatná a pénzhiánnyal küzdő dél-európai országot - közölték névtelenül nyilatkozó európai uniós tisztségviselők kedden.
Nikosz Pappasz államminiszter és Euklidesz Cakalotosz külügyminiszter-helyettes, a görög tárgyalódelegáció vezetője hétfő este Brüsszelben adta át a javaslatokat tartalmazó két kiegészítő dokumentumot Pierre Moscovicinek, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagjának.
Margaritisz Szkínász, a bizottság szóvivője megerősítette, hogy megkapták az új görög javaslatokat, amelyeket alaposan áttanulmányoznak, "gondosan és figyelmesen elemeznek" az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői.
Egy uniós tisztségviselő azonban máris kijelentette: az új indítványok nem elégségesek ahhoz, hogy a tárgyalási folyamatot előremozdítsák. Egy másik uniós forrás úgy fogalmazott, hogy a görög előterjesztés elégtelen, és elfogadhatatlan az euróövezeti országok számára.
Görögország a múlt hétfőn előterjesztett egy 47 oldalas csomagot, amelyre szerdán egy ötoldalas ellenjavaslatot kapott a nemzetközi hitelezőktől. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, aki már csütörtökre új javaslatokat ígért Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, elutasította és abszurdnak nevezte a hitelezők indítványait a görög parlamentben pénteken tartott beszámolójában.
Az ellentétek alapvetően három területre koncentrálódnak: Athén elutasítja a hitelezőknek az általános forgalmi adó emelésére és a nyugdíjak csökkentésére tett javaslatait, valamint kitart a munkavállalók erősebb védelmét szolgáló törvények helyreállítása mellett.
Az új görög javaslatokról kevés információ szivárgott ki, egy görög kormányzati forrás annyit árult el, hogy alternatív ötleteket terjesztettek elő a költségvetési intézkedésekre, valamint felvázoltak egy megvalósítható tervet a görög adósságteher életképessé tételére. A kritikus pont Athén azon kérése lehet, hogy az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) bevonásának révén ütemezzék át az Európai Központi Bank birtokában lévő, júliusban és augusztusban lejáró görög államkötvények visszafizetését. Összesen 6,7 milliárd euróról van szó, ennek kifizetése szinte bizonyosan csődbe vinné a görög államot.
Brüsszelben kedden is folytatódtak a politikai és szakértői szintű tárgyalások is a görögök és a nemzetközi hitelezők között. A görög miniszterelnök szerdán Brüsszelben újabb megbeszélést tart Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel, valamint nem kizárt, hogy Junckerrel is egyeztet a válság megoldásáról.
A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak. A határidő június 30.
Európai források közlése szerint Görögország és a hitelezők tárgyalnak arról is, hogy a június 30-án lejáró nemzetközi mentőcsomag hatályát a jövő év március 30-ig meghosszabbítják.
Alekszisz Ciprasz a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, szenvedélyes hangvételű nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy Görögország euróövezeti tagságának megszűnése a vég kezdetét jelentené a 19 országot tömörítő blokk számára.
"Ha Görögország csődbe megy, a piacok azonnal keresni kezdenek egy másik áldozatot" - mondta Ciprasz, akinek mindazonáltal továbbra is az a meggyőződése, hogy nagyon közel kerültek a megállapodás megkötéséhez.
MTI
