3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az átmeneti és a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatását mutatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedden első ízben közzétett inflációs alapmutatók, amelyek lényegesen alacsonyabb indexeket adnak a reprezentatív fogyasztói kosár alapján számított inflációs statisztikánál.

Az alapadatok havi rendszeres publikálását a monetáris tanács határozata alapján a jegybank azért határozta el, mert az előretekintő pénzügypolitikai döntéshozatalhoz az aktuális tényadatokból ki kell szűrni azokat az átmeneti hatásokat, amelyek a középtávú kilátásokat torzítják, mert vagy egyszeri tényezők okozzák, vagy hosszabb időszak átlagában kioltják egymást, tovább az olyanokat is, amelyek a későbbi árazási/bérezési döntésekbe beépülve nem váltanak ki másodkörös hatásokat.

Az MNB már eddigi is rendszeresen közölte a feldolgozatlan élelmiszerek és energiaárak kiszűrésével előállított maginflációt. Az alapmutatók között azonban mostantól szerepelteti az indirekt (fogyasztási, jövedéki) adók hatásától szűrt maginflációt is. Az érvelés szerint egyszeri adóintézkedés esetén a trendszerű változás kizárható és csekély a valószínűsége, hogy az árszintváltozás a vállalati költségstruktúrákon keresztül továbbgyűrűzzön, illetve másodkörös hatások alakuljanak ki. Az MNB azonban arra is figyelmeztet, hogy az indirekt adók hatásának kiszűrése csak bizonytalanság mellett lehetséges, hiszen végső soron az árazást végző vállalatok döntésétől függ, hogy az aktuális keresleti viszonyok között az adóváltozás mekkora részét hárítják tovább a fogyasztókra.

A decemberi 5,0 százalékos 12-havi fogyasztói inflációhoz, és 4,9 százalékos maginflációs mutatóhoz képest az indirekt adóktól megszűrt maginfláció 2,5 százalékos értéket mutatott. Az adat a januári 3,0 százalékról 2,2 százalékra csökkent októberre  és 2,4 százalékos volt novemberben.

A keresletérzékeny termékek inflációs mutatója - a másik alapadat - az adószűrt maginflációból kiszűri a feldolgozott élelmiszerek áralakulását, amit az indokolhat, hogy utóbbi termékkör árváltozásai nagyban függnek a feldolgozatlan élelmiszerek jellemzően erősen volatilis mozgásától.

A keresletérzékeny termékek inflációja decemberben 2,1 százalékosra lassult az előző havi 2,2 százalékról, és októberben 1,9 százalékkal tízhavi mélyponton volt, azaz szintén jelentősen elmaradt a teljeskörű infláció aktuális mutatójától.

Az inflációs alapadatok között még egy harmadik, a ritkán változó árú termékek inflációjának közlését vezette be az MNB. Ennek méréséhez olyan kosarat állít össze a jegybank, amely tételek legfeljebb 15 százalékának változik az ára átlagosan és havonta. Olyan lassú átárazódású termékkör árváltozását mutatja ez az index, amely a középtávú inflációs folyamatokat jól képes előre jelezni.

A keddi jelentés szerint a ritkán változó árú termékek éves inflációja decemberben 2,0 százalékon állt, 0,2 százalékponttal az előző havi alatt és az egész év során a legalacsonyabb szinten.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!