Az ügyvezetők és vezető tisztségviselők járulékfizetési kötelezettsége 2012-től megváltozott, köszönhető egy, a tb-törvényben végrehajtott változásnak, mely kibővíti a társas vállalkozó fogalmát. Ennek értelmében a betéti társaság, közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaságnak már az a természetes személy tagja is társas vállalkozónak minősül, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el.
Fontos kikötés, hogy a vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes kft. tagja, valamint közkereseti és betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja - kivéve abban az esetben, ha a társasági szerződés erről másként nem rendelkezik. Abban az esetben, ha a járulékfizetési kötelezettség csökkentése miatt a tisztségviselővel részmunkaidős szerződést kötnének, előbb a társasági szerződést kell módosítani.
Ha valaki részmunkaidőben, netán teljes munkaidős munkaviszonyban látja el a tisztségviselői feladatokat, akkor esetében 2012-től nincs változás. Vagyis a járulék- és adófizetési kötelezettsége a munkabérén alapul.
Biztosítási jogviszony változásai
Először is azt kell kiemelni, hogy az ügyvezetői feladatokat 2012-től társadalombiztosítási szempontból megbízási jogviszonyban csak az a személy láthatja el, aki a társaságnak nem tagja. Ha tagként végzi az ügyvezetői feladatokat, akkor a megbízás alapján a törvénymódosítás értelmében valamilyen tekintetben társas vállakozóvá válik. Ez azt jelenti, hogy ha megbízás alapján csak ügyvezetői feladatokat lát el a társas vállalkozás tagja, akkor ennek alapján válik társas vállalkozóvá a személy, ha pedig személyesen is közreműködik, akkor ennek okán kell társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozóvá minősíteni.
Minden jogviszonyban fizetendő járulék
Abban az esetben, ha az illető munkaviszonyban látja el a vezető tisztségviselői feladatokat, nincs őt érintő változás, ha pedig az ügyvezetői feladatok ellátása mellett munkaviszonyban, vagy más jogviszonyban is végez máshol munkát, akkor rá a többes vállalkozóra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis egy általa választott jogviszonyában legalább a járulékfizetés alsó határa után kell megfizetni a járulékokat. Ezt az alábbi táblázatunkban foglaltuk össze.
A többes jogviszonnyal kapcsolatban lényeges változás, hogy a másodfoglalkozásúak egyéni pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetés alóli mentessége megszűnt. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben már a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyában meg kell fizetnie, még akkor is, ha rendelkezik legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. Ha azonban a vezető tisztségviselői feladatáért nem vesz fel díjazást, vagy az nem éri el havonta a minimálbér 30 százalékát, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
Kinek hogy kell fizetni?
Akkor, ha csak az a ügyvezetői teendőkkel foglalkozik az illető, és más társaságban más tevékenységet nem végez, akkor akár kap jövedelmet az ügyvezetésért, akár nem, a minimálisan előírt járulékokat meg kell fizetnie. Korábban ebben az esetben nem volt járulékfizetésre kötelezett a tisztségviselő, hiszen nem volt társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozó.
Abban az esetben, ha az ügyvezetői feladatok mellett a saját társaságban személyesen közreműködik, akkor ez utóbbi okán kell megfizetnie az előírt járulékokat, az ügyvezetői feladatok után egyéb jogviszony címén pedig csak akkor fizet járulékokat, ha a díjazása elérte a minimálbér 30 százalékát. Az egészségbiztosítási járulék alapját pedig mindkét jogviszonya után fizetni kell.
Ha egy természetes személy több különböző cégben is tagként látja el az ügyvezetői feladatokat, akkor a személyes közreműködés és munkaviszony hiányában társas vállalkozóként mindegyikben létrejön a biztosítási kötelezettsége, járulék fizetés minimális kötelezettsége azonban csak az egyik jogviszonyában terheli őt, a többiben pedig csak akkor van járulékfizetési kötelezettsége, ha jövedelmet is szerez.
Ha nyugdíjas az illető...
2012-től megszűnt a korkedvezményes nyugdíjasok esetében a kiegészítő tevékenység fogalma, így már csak a saját jogú nyugdíjasok végezhetnek ilyen tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyvezető társasági tag még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor a vezetői tisztségviselői feladatai nyomán főállásúvá minősül és társas vállalkozó lesz. Így pedig neki is meg kell fizetni a minimum járulékokat.
A saját jogon nyugdíjas vállalkozó, aki így továbbra is kiegészítő tevékenységként láthatja el a feladatait, amennyiben több helyen is tag, csak az egyik jogviszonyában fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke havi 6390 forint. Ezen felül a jövedelme után 10 százalékos nyugdíjjárulékot is fizet.
Mennyi az ügyvezetői minimálbér?
A problémát a járulékfizetés szempontjából a minimálbér meghatározása okozhatja, hiszen nem mindegy, hogy a 93 ezer forint, vagy a garantált bérminimum 108 ezer forintja után kell számolni a fizetendő járulékokat. A társadalombiztosítási törvény szerint az ügyvezetői feladatokat legalább középfokú végzettséggel lehet ellátni, tehát a járulékfizetés alapja a tárgyó első napján érvényes garantált bérminimum, vagyis jelenleg 108 ezer forint.
Ezzel szemben a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezik az ügyvezetésnek minösülő feladatokról, ám arra vonatkozóan, hogy a vezetői tisztségviselés ellátása igényel-e bármilyen végzettséget, vagy szakképzettséget, semmilyen jogszabályi előírás nem vonatkozik.
Mindez azt jelenti, hogy arra a tagra, aki a tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, és a főtevékenysége is ez lesz, kötelezően nem lehet a garantált bérminimum utáni járulékfizetést előírni. Tehát a nyugdíjjárulékot a 93 ezer forintos minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér másfélszerese, vagyis 139 500 forint után kell megfizetnie. Természetesen, ha a szerződés szerint ennél magasabb összegért látja el az ügyvezetői feladatokat, akkor a járulékfizetés alapja a megállapított díjazás összege lesz.
Székely Sarolta
mfor.hu
