Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója szerint nem lehet a lakossági devizahiteleket forinthitelekre váltani. A bankvezér a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este azt mondta: ha most átváltanák forintra a devizahiteleket, akkor mintegy 20 százalékkal, 230 milliárd forinttal nőne meg a lakosság egy évi hiteltörlesztési terhe, mert a kamatkülönbözet miatt jelentősen emelkedne a törlesztőrészlet.
Csányi Sándor szerint elsősorban nem a bankrendszer a hibás azért, hogy a hitellel rendelkezők nehéz helyzetbe kerültek, hanem a kormányzati gazdaságpolitika. Csányi Sándor azt mondta: a bankrendszer szintén nem okolható azért, hogy a szocialista kormány bevezette a lakás devizahitelek állami támogatását, míg korábban csak a forinthiteleket támogatta. "A kormány ösztönözte a devizahitelt, rossz gazdaságpolitikát és költségvetési politikát folytatott és harmadsorban meg kell említeni a monetáris politikát is" - mondta az OTP elnök-vezérigazgatója hozzátéve, ha nem lett volna erősen túlértékelve a forint, amikor felvették az adósok a hitelt, akkor meggondolták volna, hogy forintban vagy devizában adósodjanak el. Az elnök-vezérigazgató szerint a monetáris politika feladatát módosítani kellene. Mint mondta, a jegybank feladata nem lehet kizárólag a forint értékállóságának a védelme, a jegybanknak együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal a gazdaság fejlődésének érdekében is. Az inflációkövető monetáris politika rendkívül erős forintot eredményezett - mondta.
Ugyanakkor Csányi azt is kijelentette, hogy a bajba került adósokkal foglalkozni kell, segíteni kell rajtuk, és úgy vélte, ebben a kormány és a bankok együtt tudnak működni.
Bajnai sem váltana
A hitelek átválthatóságát tekintve hasonló szellemben nyilatkozott Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök vasárnap az M1 "Szólás Szabadsága" című műsorában. Szerinte a devizahitelek forintra váltása még most, az egy évvel ezelőttinél jobb gazdasági helyzetben is nagyon sokba kerülne.
Ehelyett - tette hozzá - az új kormánynak oly módon kell segítenie a devizahiteleseket, hogy stabilan tartja a költségvetést és a forintot. Úgy véli, a 260-280 forintos euróárfolyam jó a gazdaságnak és a hiteleseknek is.
Csányinak szimpatikus a gyenge forint
Még ennél gyengébb nemzeti valutával is ki tudna békülni Csányi Sándor. Szerinte bizonyos mértékig a gyenge forint elviselhető a devizahitelesek számára is, ugyanakkor hatékonyan ösztönzi a gazdaságot is. Számításaik szerint a 300 forint és afölötti euróárfolyam már feltehetően a gazdaság csökkenését okozza, míg egy 285-290 forintos árfolyam pozitív hatással van a gazdaságra. Mint mondta, az arany középutat kell megtalálni.
Szintén a hitelek átváltása ellen foglalt állást korábban Simor András. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint sok százmilliárd forintos költséget jelentene, ami az árfolyam- illetve a kamatkülönbségből adódna; a kérdés az, hogy az állam, a bankok vagy a hitelfelvevők viselik-e a költséget.
Emlékeztetett arra, hogy a svájci frankhitelt felvevők nagytöbbsége 150-160 forinton szerződött, most pedig 195-200 forint az árfolyam. Az átváltás másik költségtényezője a kamat, s noha a forintkamatok jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek kamatainál.
Matolcsy deviza-átváltási alapot akar
Mint ismert, Matolcsy György, az új kormány leendő nemzetgazdasági minisztere állami devizahitel-átváltási alapon keresztül segítene a bajba jutott devizahiteleseken. Aki a bankok hitelvédő programjaiban nem képes "megkapaszkodni", annak egy állami alap révén kell felkínálni a lehetőséget, hogy megfelelő feltételekkel átváltsa a devizahitelét forintra - mondta.
Matolcsy szerint nagyjából 300 ezer család van kitéve a veszélynek, hogy devizaalapú hitelét nem tudja rendben törleszteni. Nem arról van szó, hogy minden devizaalapú hitelt forinthitellé váltanának át, hiszen a 24 milliárd eurós állomány konvertálása megrendítené a forintot - mondta legutóbb a Népszabadságnak -, hanem arról, hogy aki át akarja váltani a hitelét, fordulhasson egy ilyen alaphoz. Ha pedig valaki a későbbiekben a forintalapú törlesztést sem tudja fizetni, a tulajdonát bérleti jogra válthatja át az elképzelés szerint. Az ingatlan tulajdonjoga ilyenkor a követeléskezelő alaptól az önkormányzatokhoz kerülne, s az állapodna meg a volt tulajdonossal a bérleti díjról. A leendő miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy az adós a későbbiekben visszaszerezze tulajdonjogát.
Duronelly: nem a gyenge forint a fő probléma
A devizaalapú hiteleket most is forintra lehet váltani, ám kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a devizahitelesek jelenlegi gondjait valójában nem a forint jelentős árfolyamkilengése okozta. Véleménye szerint sokkal inkább azok kerültek nagy bajba a devizaadósok közül, akiknek több különböző hitele és túl nagy hitelösszege volt, illetve, akik a törlesztés ideje alatt elvesztették a munkahelyüket vagy tartósan betegek lettek.
A befektetési igazgató szerint az elmúlt 4-5 évben a devizamozgások nem voltak olyan nagyok, amelyek rosszabb helyzetbe hozták volna a devizában eladósodott személyeket, és jobban megemelték volna a törlesztőrészletüket, mint a forinthitelesekét. Korábban, amikor még a forintkamatok magasabb szinten álltak, a devizahitelesek kifejezetten előnyt élveztek. A legutóbbi napok, illetve 2009 elejének a nagyobb forint-árfolyammozgása legfeljebb kompenzálták a korábbi előnyöket - mutatott rá.
Menedzsment Fórum
