Kedvezőtlen adatokat közölt múlt pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. Ezek szerint a 15-74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma augusztus és október között 31 ezerrel volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ráadásul ezzel párhuzamosan folytatódott a munkanélküliségi ráta lassú, de biztos emelkedése.
Még ha a 4,6 százalékos érték jócskán, több mint egy egész százalékponttal el is marad az uniós átlagtól, figyelmeztető, hogy a népességfogyás következtében ma közel 130 ezerrel alacsonyabb a munkaképes korúak száma, mint 2022 közepén. Ez akkor okozhat gondot, ha beindul a kormány által már évek óta prognosztizált, ám eddig rendre elmaradt növekedés a három éve stagnáló gazdaságban és szükség lesz dolgos kezekre az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. Vagyis azokban az ágazatokban, ahol a kevesebb megrendelés miatt értelemszerűen visszafogták a termelést, amelyhez meg kevesebb munkaerőre volt szükségük a cégeknek.
Amelyeknek ugyanakkor az is gondot okoz, hogy a stagnáló gazdasági viszonyokhoz igazított dolgozói állományuk bére is egyre feljebb srófolódik a kormány – nem nehéz kitalálni, hogy népszerűség-megtartó, -növelő céllal meghozott – intézkedései jóvoltából. Épp a napokban született meg a minimálbér 11, a garantált bérminium 7 százalékos jövő évi emeléséről szóló megállapodás, ami a cégek teljes bértábláját is feljebb tolja.
Hogy mit okoz ez a munkaképes korú lakosság számának kódolhatóan további csökkenésével a már most is feszes munkaerőpiacon – erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásának első részében kérdező partnerével, M. Szűcs Péterrel. A másodikban pedig arról esett szó, a mostani ismereteink szerint 2026-ban mibe lehet érdemes fektetni a megtakarításainkat.
A teljes adást a fenti linken lehet meghallgatni.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
