A volt kormányfő a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) kedden tartott előadásában azt mondta: a kormány figyelmen kívül hagyja a gazdasági törvényszerűségeket, és csakis a hatalmi logikának rendeli alá intézkedéseit. Szerinte ez mára oda vezetett, hogy az ország felélte tartalékait: a minimálbér-emelés és az egykulcsos adó miatt nőttek a bérköltségek, így nehezebb álláshoz jutni, a nyugdíj-megtakarításokat elköltötték, az ésszerűtlen mértékű különadók miatt mélypontra esett a beruházási ráta, míg a felsőoktatási forráskivonás és az elvándorlás az országban meglévő tudástőkét csökkenti.
Bajnai Gordon azt mondta: nő az államadósság, a gazdaság teljesítménye tartósan csökken, a versenyszférában egyre kevesebben dolgoznak, az államháztartási hiány pedig csak a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása miatt nem éri el a 3 százalékot. A legnagyobb baj azonban - folytatta -, hogy megszűnt az országgal szembeni bizalom, mert "ahol a hatalom mindent megtehet, ott mindent el is vehet".
Szerinte ezért 2014 után a bizalom helyreállítása és a növekedés beindítása lesz a legfontosabb feladat, méghozzá "ortodox közhelyek" kimondásával. A bizalom visszaszerzése vezethet el a beruházások gyarapodásához, abból következhet az export bővülése, ennek révén lehet nagyobb a foglalkoztatottság, és végül ez eredményezheti a fogyasztás növekedését - magyarázta.
Elmondta: modellezték, hogy az Együtt 2014 gazdaságpolitikai programja mit hozhat 2020-ra. Hat év alatt tartósan 2 százalék feletti növekedés és a GDP 70 százaléka alá csökkenő államadósság érhető el, a munkanélküliségi ráta 7 százalékra csökkenhet, 220 ezerrel többen dolgozhatnak, a beruházási ráta 20 százalék fölé emelkedhet, az államháztartási hiány pedig a nullát közelítheti - ismertette, megjegyezve: mindehhez társadalmi békére, közös célokra és a jogállami normák helyreállítására lesz szükség.
A volt miniszterelnök szerint az európai válság elhúzódik. Azok az országok, amelyek időben felismerték a krízis okait - így azt, hogy a tőke egy része olcsóbb munkaerőköltségeket biztosító államokba települ át -, és a nagy hozzáadott értékű termékek előállítására szakosodtak, a krízis közepette is növekedni tudtak, és hamarabb úrrá lesznek a válságon. A kontinens déli fele viszont nem fog tudni gyorsan kilábalni. Ebből az következik, hogy Európa legalább kétsebességes lesz a következő évtizedekben, a kelet-közép-európai államoknak pedig arra kell törekedniük, hogy az olcsó bérmunkára alapuló helyett olyan tudásgazdaságot építsenek, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődő északi országcsoporthoz tartozzanak - magyarázta.
Az egyik egyetemi szakkollégium meghívásának eleget tevő Bajnai Gordont egyebek mellett a felsőoktatás átalakításáról is kérdezték a diákok. Megismételte, hogy az egyetem melletti munkából kifizethető, kis összegű tandíjat nem tartja elfogadhatatlannak. Bírálta viszont a hallgatói szerződéseket, a forráskivonást, és azt mondta: reformokra, az elitképzés és a színvonalas, de sokak számára elérhető felsőoktatás elválasztására van szükség, ezt pedig a kiadások csökkentésével nem lehet végrehajtani.
MTI
