Balog Ádám kiemelte: az MNB úgy érzékeli, hogy az idei harmadik negyedévben hitelezési fordulat következett be a magyar bankszektorban.
Az alelnök hozzáfűzte: a takarékszövetkezetek, valamint a kis- és középbankok növelték részesedésüket a hitelnyújtásból, hosszabbodott a hitelek futamideje, összességében pedig erősödött a bankok közötti verseny.
Balog Ádám kiemelte: nagy jelentősége van annak, hogy a program keretét csaknem teljesen kitöltötték, ami azt jelzi, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozói szektor annyira felkészült és innovatív, hogy volt ötlete, projektje, amelyekre ezeket a pénzeket el lehetett költeni, és "vállvetve" a magyar bankrendszerrel három hónap alatt ekkora összeget le tudtak hívni. Ennek nagy része nem hitelkiváltás volt, hanem valódi, új projektek, hitelek lettek belőle: az első pillérben a várakozásokon felüli, 60 százalék az új hitelek aránya.
Az alelnök kitért arra is, hogy az új hiteleken belül a beruházási hitelek részesedése kiemelkedő, ami azért is fontos, mert ez segítheti a magyar gazdaság növekedését, ezért az nhp második szakaszában az MNB tovább szeretné ösztönözni a beruházási hiteleket.
Balog Ádám hangsúlyozta: csökkent a hitelnyújtásban a regionális koncentráció, sőt a jegybank azt tapasztalta az nhp során, hogy a hitelnyújtás regionális megoszlása segítette a foglalkoztatás bővítését is.
A konferencián kiosztott tájékoztatóból kiderül, hogy az első pillérben 8131 darab hitelügylet jött létre, 472 milliárd forint szerződéses összegben. A második pillérben 1713 darab devizahitelt cseréltek le forinthitelre, 229 milliárd forint értékben, ami az eredetileg meghatározott 325 milliárd forintos keretösszeg 70 százaléka.
MTI
