A jegybank több hónapos szünet után márciusi ülésén 15 bázisponttal 1,95 százalékra csökkentette irányadó kamatát, ami még így is felette van az 1,50 százalékos lengyel alapkamatnak. Balog Ádám az interjúban jelezte, hogy továbbra is lát némi dezinflációs veszélyt Magyarországon, bár a legutóbbi hónapok adataiból ez nem tűnik ki.
A dezinflációs kockázatok miatt és azért, mert pillanatnyilag nehéz megmondani, melyik forgatókönyv valósul meg, Balog Ádám inkább egy hosszabb, mint egy rövidebb kamatcsökkentési periódust tart szükségesnek. Magyarországnak nem kell félnie attól, hogy kamatait a lengyel irányadó kamatok alá vigye - tette hozzá az alelnök, hangsúlyozva ugyanakkor: elképzelhető az is, hogy "lejjebb megyünk (a kamatokkal), de az is, hogy nem".
A forint legutóbbi erősödése is inkább egy hosszabb, mint egy rövidebb kamatcsökkentési szakasz mellett szól - mondta, megerősítve egyúttal, hogy a jegybanknak nincsen árfolyamcélja és nem is áll szándékában gyengíteni a forintot. Ha viszont az árfolyam inflációra gyakorolt hatása lépéskényszert teremt, akkor folytatja a lazításokat - mondta, megjegyezve, hogy a monetáris politikának bőven van még mozgástere.
A forint a jegybank múlt havi kamatvágása óta egy százalékkal erősödött az euróval szemben. A jegybank az olyan geopolitikai és a pénzügyi stabilitási kockázatok, mint az ukrajnai konfliktus vagy a görög adósságválság szem előtt tartásával óvatosan jár majd el a kamatok csökkentése során. "Nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy a kamatvágás mindig 15 bázispontos lesz. Éppen úgy lehet nagyobb is, mint kisebb" - mondta az MNB alelnöke.
MTI
