A helyettes államtitkár kifejtette: a Brüsszelnek áprilisban benyújtott konvergenciaprogram szerint januártól decemberig nulla százalékos inflációt vár a kormány. Az első öthavi mínusz 0,6 százalékot e szerint a következő hónapokban 0,6 százalékos emelkedés követheti. Hangsúlyozta, trendszerűen egy hihetetlenül lassú, visszafogott emelkedésről van szó, aminek senkit nem kell megrémisztenie.
Balogh László szerint a 2-3 százalékos infláció általában az egészséges, stabil gazdaság normális velejárója.
Az infláció egy egészséges szintig, 2-3 százalékig önmagában a GDP növekedését nem veszélyezteti. A defláció ugyanakkor, ha nagyon tartóssá válik, a befektetések, a gazdaság egészséges működése ellen hat - mutatott rá.
Egy 3,6 százalékos - az első negyedévben 3,5 százalékos - GDP-növekedés mellett természetes az árnövekedés, együtt jár a fogyasztás növekedésével. Az alacsony árak önmagukban is serkentik a fogyasztást, hiszen a lakosság rendelkezésére álló jövedelem több árucikkre, szolgáltatásra költhető el - mondta.
Arra a kérdésre, befolyásolja-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikáját az infláció növekedése, tartani fogja-e a szeptemberre előrejelzett 1,2-1,3 alapkamatot, kifejtette: az éves szinten nullaszázalékos vagy picivel afölötti szint nem befolyásolhatja érdemben a monetáris kamatpolitikát.
MTI
