Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új vezérigazgatója az adósságfinanszírozás aktuális helyzetéről tartott sajtótájékoztatót szerda délután, ahol elmondta: a teljes külső devizaadósságunk sokat javult a válság óta, hiszen míg 2010-ben még 90 milliárd euró felett volt, mára ez 60 milliárd közelébe csökkent. Ennél nagyobb javulás történt a nettó külső adósság esetében, hiszen a válság idején meglévő 39 milliárd euró 14 milliárdra mérséklődött. Barcza György szerint mivel a válság óta folyamatosan javul a helyzetünk, ezért előbb-utóbb javulni fog a hitelminősítői besorolásunk is.
Ráadásul ezt támasztja alá az a tény is, hogy a piac kedvezőbben árazza a magyar állampapírokat, mint az a hitelminősítői besorolásunkból adódna. A német kötvény árazása ugyanis 0,5 százalék körül mozog, a magyar 5 éves eurókötvényé pedig mára 2 százalék alá esett.
Az idei évi finanszírozással kapcsolatban elmondta: 2,3 milliárd euró devizatartozás fog lejárni, melyhez "csupán" 500 millió eurónyi devizában denominált forrásbevonást terveznek. Ez a letelepedési kötvények és a PEMÁK értékesítéséből összejöhet. Nemzetközi piacokon jelen helyzetben nem tervez az ÁKK devizakötvény értékesítését, viszont ami az újabb, egzotikus piacokat illeti, a jövőbeli kibocsátás során egyáltalán nem kizárt a nyitás Barcza szerint. Figyelni kell arra, hogy milyen a kötvénypiac és milyen a kamatcsere lehetőség, ha összesítve kedvező képet mutat, érdemes megfontolni a kibocsátást.
A lakosságról, mint az adósság finanszírozóiról
Az elmúlt két évben több mint 1000 milliárddal nőtt a lakosságnál lévő állampapírok mennyisége, ami köszönhető annak is, hogy sokat javult a pénzügyi helyzetük és finanszírozói képességük. Barcza szerint az adósságkezelő most kedvező helyzetben is van a lakossági források bevonása szempontjából. A bankok hitel/betét mutatója ugyanis már 100 százalék közelében mozog, ezért jelenleg nagyobb volumenű betétgyűjtésre nincs is szükségük, amíg nem indul be a hitelezés. Ami most új hitelkihelyezés van azt az ÁKK vezérigazgatója szerint a Növekedési Hitelprogram fedezi. Mivel nincsen szüksége a bankrendszernek betétgyűjtésre, ezért a kamatok is alacsonyak, ennél a lakossági állampapírok pedig kedvezőbb konstrukciót jelentenek. Barcza György megjegyezte ugyanakkor: a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot erősíteni kell még a lakosság körében.
mfor.hu
