November közepén jönnek ki a harmadik negyedéves GDP-adatok, amelyek feltehetően az előző három hónaphoz hasonlóan alakulnak majd. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, hogy a GDP-növekedés ebben az időszakban nagyjából 1-1,2 százalék körül lehet.
Mi várható idén?
Ez nem is meglepő, hiszen sok lefelé mutató trend rajzolódik ki a gazdaságban. Ilyen például a szeptemberben kezdődő iskolaszezon hatása, amely nyomán már jelentkezni fognak az iskolabezárások és az intézmény-összevonások következményei. A harmadik negyedévben számít legjobban a mezőgazdasági termelés is, amelynek idei katasztrofális eredményei szintén meg fognak mutatkozni. Ráadásul a lakossági fogyasztás sem tért magához. Egyedüli pozitívum az ipari termelés bővülése, amely a nyugat-európai konjunktúra miatt végre jól alakult.
Az utolsó negyedévben azonban végre csekély mértékű élénkülés várható: Suppan Gergely 1,7-2 százalék közötti bővülést prognosztizál. Ezeknek az adatoknak az összegzése azt mutatja, hogy a 2007-es GDP-bővülés 1,7-2 százalék közötti sávban lesz majd.
A jövő évre vonatkozóan már sok prognózis látott napvilágot. Némelyik szerint 2008-ban három százalék feletti eredmény is elképzelhető, a kormány előrejelzése viszont csak 2,8 százalék. Suppan Gergely arra számít, hogy ezt az eredmény jövő év végére fogjuk elérni. Szerinte az év eleje nem lesz ennyire fényes, és ezért éves szinten 2,5-2,6 százalékos GDP-bővülés várható.
A legrosszabb az első negyedév lesz, amelynek - a bázishatások miatt - fő oka az, hogy 2007-ben az első negyed kimagaslóan jó volt. Például 2007 első negyedévében nagyon kedvező volt az időjárás, amely miatt az építőipar igen jól teljesített. Másrészt a lakosság nagymértékben alkalmazta a „fogyasztás-kisimítást”. Vagyis nem csökkentette fogyasztását, hanem hiteleket felvéve a régi szinten tartotta.
Emiatt 2008 első negyede nagyon gyenge lesz, a GDP-növekedés aligha fogja meghaladni a két százalékot. Az év többi része már hozni fogja a várakozásokat, de csak fokozatosan közelíti meg a három százalékos növekedést. A második negyedév mindenképp határozott javulást hoz majd, hiszen kiesik a bázisból az egészségügyi intézmények bezárásának és a kereslet visszafogásának (vizitdíj) negatív hatása. Emiatt 2008 második negyedében akár 2,5-3 százalékos gyorsulás is bekövetkezhet. Úgy tűnik, hogy ezután a növekedés ezen a szinten fog beragadni.
Növekedési aggályok
Suppan Gergely szerint a magyar gazdaság jövőjét tekintve leginkább növekedési aggályok fogalmazhatók meg. Közel sem biztos, hogy Magyarország vissza tud térni a régi négy százalékos növekedési pályára.
A fő kérdés természetesen az, mit jelent a lakosságnak a három százalék körüli átlagos növekedési ütem. Nézzük például az úgynevezett GNI-mutatót! (Ez az országon belül elosztható jövedelmet jelenti, vagyis a GDP-ből le kell vonni a külföldiek által megtermelt és a külföldön megszerzett jövedelmeket.) A GNI rendszerint elvisz a jövedelemből 2-3 százalékot, ami az idei évre vetítve azt eredményezi, hogy két százalékos GDP-növekedés mellett a hazai jövedelmek zsugorodtak. Ez egyértelműen látszik például abból, hogy a reálbérek csökkentek.
A GDP 3-3,5 százalékos bővülése arra nem lesz elég, hogy látványos munkahelybővülést okozzon. A lakossági fogyasztás csak minimálisan fog növekedni, ennek nem lesz érezhető hatása. A GNI-mutató lényegében nagyon szerény emelkedést fog csak produkálni.
Varga István
Menedzsment Fórum
