A jelenlegi pénzpiaci spekulációk a kialakult általános bizalmatlanságot tükrözik - vélekedett a szóvivő. Ennek oka pedig az a görög kormány még nem jelezte egyértelműen, milyen intézkedésekkel akar túllenni a válságon - tette hozzá. A német kormány kész cselekedni, amennyiben az Európai Bizottság Görögország megsegítése mellett dönt - jelentette ki a szóvivő. Egyidejűleg közölte: a hivatalban lévő konzervatív-liberális kormány ebben az esetben gyors lépéseket tesz annak érdekében, hogy a segélyt mielőbb parlamenti törvénytervezet formájába öntse.
Az előzetes megállapodások értelmében az Athénnak kilátásba helyezett 30 milliárd eurós uniós segélyből Németország tetemes, 8,4 milliárd euróig terjedő összeggel venné ki részét. Mindez nagy vitát váltott ki a súlyos államadósságokkal küszködő Németországban. Közvetve erre utalt a minisztérium szóvivője is, hangoztatva: Görögország megsegítése nem az adófizetők terhére történne. A német segélyt a frankfurti székhelyű, állami tulajdonban lévő KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) finanszírozná, és a fölött az állam vállalna kezességet.
Az ellenzéki szociáldemokraták ezzel egy időben azzal vádolták a kormányt, hogy a segély részleteinek kidolgozását igyekszik a május 9-iki, belpolitikai szempontból kulcsfontosságú észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások utánra halasztani. Az ellenzék legerősebb pártja felszólította a kormányt, hogy mielőbb és a legátláthatóbban tájékoztassa a közvéleményt a segély részleteiről. Egyidejűleg aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az előzetesen kilátásba helyezett 8,4 milliárd eurós német kötelezettségvállalás a későbbiekben tovább emelkedhet.
MTI/Menedzsment Fórum
